Page - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

472 finom előállítása és nemes kifejezése azt bizonyítja, hogy a mester már ismerte a renaissance művészetet. Az e fajta művektől merőben elüt a Milsben levő csoport, mely Krisztust az olajfák hegyén ábrázolja. A fából faragott életnagyságú alakok nyers természetessége a testi életet megkapó erővel fejezi ki; de híjával van a művészet nemesebb vonásainak. A térdelő és a halál félelmével küzdő Krisztus, továbbá az álomtól elnyomott apostolok szinte ijesztően termé- szetesek. Minthogy a természethűségre törekvő művészetnek ez iránya a tartományban soha sem volt általánosan uralkodó, azért fölötte nehéz e különben nevezetes mű keletkezésének idejét meghatározni; valószínűnek látszik, hogy a csúcsíves művészet korának végén élt mester faragta. A tartományban szétszórt művészek névsorából következtethetjük, hogy Miksa császár milyen hatást gyakorolt a tiroli művészetre. Az udvar példájának tartós hatása volt a kisebb várak uraira és a tartomány testü- leteire. A schwazi gazdag bányatulajdonosok és kereskedők az ottani Ferencz-rendi kolostornak a császár támogatásával helyreállított kereszt- folyosóját fölötte érdekes festményekkel díszítették, nemkülönben Miksa példája nyomán számos várúr foglalkoztatta a művészeket. Ekként kelet- kezett 1517-ben Annaberg kastély kápolnájának pompás oltára, melyet a Miksa korabeli legjelesebb művészek egyike, az innsbrucki Scheel Sebestyén festett. A művész a szokásos oltárszekrényt félre téve, az oltárra szánt fest- ményt élénk formájú olasz renaissance keretbe foglalta; de a keretre festett kisebb képeknek német jellemük van. A gazdagon aranyozott és jó ízléssel díszített oltár magas polczán római pillérek állanak, melyeknek sajátos alakú fejük van; a pilléreken nyugvó koszorú-párkány fölött római reke- szekkel és peremén delphinekkel díszített lapos ív fejezi be az oltárt. Az ív mezőjét az Atyaisten félalakja, a polcznak középső, hosszúkás mezőjét pedig Jesse fekvő alakja foglalja el. Jesse melléből Krisztus törzsfája nő ki, melynek jobbra és balra a pilléreken fölfelé futó ágain az ősök mellképei láthatók, a koszorú-párkány közepén pedig, a hol a két ág találkozik, Dávid és Salamon mellképe van. Az oltárnak fő képén a helyes távlatú tájkép elő- terében, jól csoportosított számos alakokkal a Szent-Családot ábrázolta a művész. A kép a számos alak, a középső csoport pompás ruházata és a többi alak ruháinak meleg színei mellett is eléggé nyugodt hatású. Az alakok, kivált a férfiak arcza egyéni kifejezésű. Valószínű, hogy a művésznek e kép festésénél Annaberg kastély akkori urai szolgáltak mintákúl. Az előtér