Page - 545 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

Bor-, gyümölcs- és selyemtermesztés Tirolban és Vorarlbergben. E három termesztési ág a legjellemzőbb Dél-Tirol gazdaságára, kivált az Etsch-völgyben és ennek melegebb mellékvölgyeiben honos gazdálkodásra nézve. A baromtenyésztés mellett ezek a tartomány fő jövedelemforrásai, s termékeik a legfontosabb kiviteli czikkek sorába tartoznak. Alapjául szolgálnak egyúttal nem egy iparágnak, nemkülönben ezekre támaszkodik első sorban Dél-Tirolnak több tekintetben élénk és eléggé fejlett keres- kedelmi forgalma. Ezeknek köszönheti mindenekelőtt az Etsch-vidék sűrű lakossága megélhetését és jóllétét. A bortermesztés, melyet nemzetgazdasági fontosságánál fogva az első hely illet meg, Tirol déli részében mindenesetre régi eredetű. Hogy a szőlő- mívelés mikor honosúlt meg az Etsch-völgyben, arra vonatkozólag nincs ugyan semmi biztos adat; de nagyon valószínű, hogy az a mai Dél-Tirolban, az ó-kori Rhatia ezen egyik részében, már a mi időszámításunk kezdete előtt divatozott. A római hatás e részben itt is elég korán érvényesült. Hogy Rhatiában Augustus császár korában már virágzott a szőlőmívelés, arról történeti adatok is tanúskodnak. Rhäti borok, még pedig alighanem valteliniek, a császár kedvelt italaként említvék, s föltehető, hogy e korban már a verőfényes Etsch-völgyben sem volt ismeretlen a szőlővessző. Mint a Rajna-vidéken és Pannoniában, úgy Tirolban is tetemes lendületet nyert a bortermesztés Probus császár ösztönzésére. S a népvándorlás viharai sem pusztíthatták el, mert az V. századbeli Szent Severin csodálattal emlékezik Rhätia kiterjedt szőlőmíveléséről. Határozott említésére a tiroli bortermesz- tésnek azonban csak egy 855-ből való okiratban akadunk legelőször, a mely a bauzenai (bozeni) szőlőhegyekről szól s a melyből kiviláglik, hogy itt ekkortájt már régideje virágzott a szőlőtermesztés. 967-ből már a Vintschgau, valamint a Merantól keletnek fekvő vidék bortermesztéséről is hallunk hírt ; egy 965-i okirat pedig már Sautens, egy Innsbruck kerületében fekvő falu borairól is emlékezik, a miből kitetszik, hogy Tirolban is, mint annyi más helyütt, jóval túl terjedt a bortermesztés annak mai határain. Azon időkben főkép a kolostorok ápolták Dél-Tirolban a szőlőmívelést, így azt halljuk, hogy 1060 táján 25-nél több bajor kolostor és apátság bírt Bozen környékén szőlőket, s ismételten szólnak ez időből való okiratok egyes bel- és külföldi kolostoroknak, vagy templomoknak adományozott, vagy v. 69