Page - 547 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

547 Termésének mennyiségével Dél-Tirol éjszakibb, német részében először is a bozeni bortermő-vidék válik ki, nevezetesen Gries, Zwölfmalgreien, aztán az Etschen túli községek, név szerint: Kaltern, Eppan, Girlan és Tram in, melynek borai már régi időben is jó hírűek voltak a külföldön, továbbá Auer, Neumarkt, Salurn, Margreid és Kurtatsch, melyek együtt véve a tartomány egész bortermésének majdnem egy harmadát adják. Ezekhez csatlakozik Meran vidékének bortermése a kővetkező kiválóbb helységekben : Algund, Grätsch, Tirol, Mariing, Riffian, Mais, Schönna, Lana, Nals és Andrian. Kevésbbé nevezetes az Eisack-völgy szőlőmívelése, mely átmenetül szolgál a kis brixeni bortermő-vidékhez, a hol a szőlő- termesztés és borkezelés, valamint ezek termékei is már inkább az éjszaki bortermő országokéihoz hasonlók s az Etsch-vidék melegebb tájaiéval ellentétben a fehér bor az uralkodó. A brixeni terület átlagos évi termése mintegy 5.000 hektoliter, de eddigelé csak helyi fontosságú. A tiroli bortermő vidék délibb részeiben Mezzolombardo és Mezzo- tedesco nagy szorgalommal mívelt környéke emelendő ki első helyen, a melyhez St. Michele és Lavis, majd Giovo, Meano és Cembra hegy- oldalainak szőlői csatlakoznak, továbbá a trienti termékeny síkság, a Campo Trentino, nemkülönben a nevezett város körűi lévő kedvező fekvésű domb- sorok, aztán az Etsch-völgyben Calliano, Nomi, Mori, Lizzana, Aldeno, Pomarolo, Nogaredo, Ala és Avio, s valamennyi fölött a remek fekvésű Isera, melynek borai a legjobbak közé tartoznak a tartományban; végűi a Sarca-völgy és a Garda-tó környékének szintén igen jeles bortermő vidékei. Az Etsch-völgy déli mellékvölgyeiben, a Nons-völgyben (Cles, Revò) és a Sugana-völgyben (Borgo, Strigno) szintén tetemes mennyiségű bort termesztenek még; azonban a szőlőmívelés itt már mégis veszteni kezdi lassankint azt a nevezetességet, a melylyel az Etsch-völgyben annyira kiválik. Vorarlbergben különösen a Rajna-völgy déli és délnyugati lejtői, a Bregenzi-erdő délnyugati lejtősége és a Bodeni-tó partvidéke szolgál szőlőmívelésre. A tiroli bortermő vidékek talajalakúlata nagyon sokféle. Az Etsch- völgy dombjain porphyr és kevéske gránit mellett kivált nagy kiterjedésű mésztalaj mutatkozik. Néhány helyen, mint Iserában és a Trient melletti Madernóban, a szőlőnek annyira kedvező bazalttal is találkozunk a talaj fölszínén. Az Etsch-völgy lapályán leginkább az őskőzet elmállásából és hozzá elegyült mészkőtörmelékből alakúit alluvialis talajon terem oly buján 69*