Page - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

4 előttük Csehország határhegyei, és lehet, hogy valami ráillő nevet is adtak neki. Ily élesen és határozottan rajzolódnak ki földrészünkön Csehország természetes határai, még pedig elképzelhetetlen idők óta. Legalább erre mutat az, hogy határhegysége legnagyobb részt azon ősrégi kristályos palakőzetekből épült föl, melyekről föl kell tennünk, hogy korábban meg- voltak minden más, még a legrégibb kövületeket magukban foglaló gneisz, csillámpala, ősagyagpala, stb. kőzeteknél is. Ezekből a nem kevésbbé régi kristályos tömegkőzetekkel kapcsolatos kőzetekből, gránitból és egyéb effélékből áll még ma is Csehország nagyobb déli fele és az a két határ- hegység, melyek éjszaknyugat és éjszakkelet felől egymás felé nyúló két kar gyanánt ölelik körűi az éjszaki országrész síkságát. De már abból a körül- ményből is, hogy az ú. n. Hercyni hegytömeg, a melyhez Csehország nagy része tartozik, néhány mással, ú. m. a Fekete-erdővel és a Vogézekkel, továbbá Közép-Francziaország hegyrendszerével együtt egész Közép-Európa geologiai alakulatának mintegy az alapvázáúl szolgál, — következik, hogy mily régi Csehország földjének ez az alaprétege. Természetes azonban, hogy ez őskori képét az országnak idők folytán számos változás érte, s hogy Csehország is mindazon átalakulások útján nyerte lassanként mai alakját, a melyek az egész földfelűlet módosításán ősidők óta működnek. így erede- tileg az egész hegytömeg kristályos magva alighanem több egynemű részből állhatott, melyeknek befelé néző oldalai lassanként bemélyedtek, ezzel útat és módot adva Csehország közepén egy tengeröböl képződésének, a melyről a kőzetekben talált legrégibb élőlények nyomai tanúskodnak. Ekkortájt képződtek a pala-, grauwacke- és mészkőzetek, melyek Csehország belse- jében a Prágán át ömlő Moldavától a Cseh-erdőig és a közép-csehországi gránithegységtől a Tepli hegység délkelet felé kanyarodó szárnyáig terjedő nagy, kerűlékalakú medenczét betöltik. A szaktudomány e kőzeteket cambri és silur rétegeknek nevezi. Hosszú időn át semmi új képződés nem történt; végre aztán bekövetkezett a legfontosabb rétegsorok képződésének a kora, a kőszénrétegeké, melyek az ország tág és mély medenczéjében tenyészett egykori rendkívül dús növényzet maradványai, s a melyeknek ma a tarto- mány virágzó ipara és kereskedelme oly nagy részben köszönhető. Ekkor teltek meg a schlan-rakonitzi, a pilseni, a radnitzi és a többi medenczék kincstárai, s a bölcs gondviselés arra is ügyelt, hogy e kincs, ha nem is teljesen, de legalább jó részében napjainkig megmaradjon, a mennyiben a szén-képződmény pala-, homokkő-és kőszéntelepeit a dyas-képlet