Page - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

16 Az Erczhegység tömege kristályos palákból áll. Kelet felől nyugatnak haladólag a régibb, tovább is terjedő gneiszokra csillám- és ősagyagpala következik. Két hatalmas, kristályos tömegkőzetből álló réteg, a Graupen és Niklasberg közötti porphyr- és a neudeki gránittelep vágja át keresztben az egész hegység hosszanti falát. Egyéb, még benne előforduló kőzetek nem fontosak, kivéve a tömör homokkövet, mely kelet felől egy darabra még a gneiszok fölé torlódik. Az őskori kristályos palákban többféle érez fészkel, így ezüst, nikel, kobalt, uran, réz, vas, ón, ólom és még mások, melyek azokban erek, tuskók és rétegek alakjában levén elterjedve, a hegységnek nemcsak elnevezésére, hanem benépesedésére is okúi szolgáltak. Sajnos azon- ban, hogy ma már az ércztelepek kiaknázása korántsem oly jövedelmező, mint valaha, és e telepek közül ma már nem egy egészen ki is merült, úgy, hogy az egykor e tájon oly élénk bányaművelés napjainkban már majdnem teljesen elenyésző félen van. Sajátszerű jelenségeiül említendők e hegységnek a gerinczén lévő kiterjedt morotvák, a melyek szivacshoz hasonlón fölszívják és magukban tartják egy ideig a csapadékok vizét s csak lassacskán juttatják belőle a fölös- leget a völgyeknek, ekként tehát az Erczhegység patakjainak és folyóinak állandó víztartóiúl szolgálnak. E mocsári és vizenyős réti növényekkel, meg a mocsári törpe fényű kékeszöld bokraival benőtt területek a legszebb nyári időben is meglehetősen sivár és szomorú tekintetűek. De annál becsesebb kincs az Erczhegység szegény lakosságára nézve az itt termő tőzeg. Emberi lakóhelyekkel sűrűn meg van az Erczhegység föl egész a tetejéig szállva. Gottesgab, Közép-Európa legmagasb fekvésű városa, 1.028 méter- nyire van a tenger színe fölött. A hegység városai két alapterv szerint építvék. Ugyanis vagy egy-egy völgy két fala hoszszában húzódnak házaik, mint pl. Joachimsthalban és Graupenben, vagy pedig szabályos terv szerint helyezvék el akképen, hogy egy nagy, négyszögű középső térre torkolló utczákban sorakoznak. A falvak építkezése már a hegylakó szabadságvágyát árúlja el a házak és tanyák szabálytalan, sokszor jókora területen való szétszórtságával. Különös sajátságai még e hegységnek és az egykori bányamívelés emlékei a némely helység közelében látható s gyakran hatalmas horpadások (Pingen) és beomlott bányaműveletek a hegyoldalak hoszszában. Kivált az oly vidékeken nagyobb terjedelműek és zordonan nagyszerűek e horpadások, a hol valamikor ónérczeket aknáztak.