Page - 41 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

41 tengődik a város népessége. Az Érczhegységben lévő Pressnitzhez hasonlóan a Tepl-völgyben álló Petschau is vándorzenészek hazája. A tepli premontrei monostor, a melyet a gyönyörű apátsági templom sírboltjában nyugvó Guttensteini Hroznata alapított 1197-ben, a várostól délre egészen magában áll a Tepl nagy tavai között. XIII. századbeli apátjai német gyarmatosokat telepítettek a vidékre, kik a sok „-grün" és „-reut" végzetű nevet viselő falut alapították az erdőségben; ugyanők kezdték meg az ón- és ezüstbányák kiaknázását is. A gyönyörű marienbadi fürdőhelynek is egy tepli apát, Reitenberger Károly (1779 —1827) a megalkotója. A Tepli felföld déli lejtőjének nagyobb részét még ma is messze terjedő erdőségek borítják, melyek csak az egyes telepek közelében ritkítvák és a Mies völgyéig, sőt ezen túl Pilsen környékére és a Beraunig terjednek, hol már a középcsehországi erdővidékkel érintkeznek. Egymás mellé sorakoznak itt az egykori plaszi cisterci apátság, meg a pürglitzi vár erdei, valamint az Eger-völgy Saaz és Laun közötti lejtőjeig leérő Éba?i-erdö. Éjszak felől a gondosan mívelt mezőgazdasági területek határosak velük, így a Saaz- vidéktől délre fekvő, Podersam körüli Goldbach-vidék, Púdig, Flöhau, Kriegern, Jechnitz, Kolleschowitz környéke és a régi Rakonitz kerületi székváros, mely az előbbivel együtt a cseh komlótermesztő vidékhez tartozik. A Zban-erdőn túl az Eger, Elbe és Moldava völgyéig a hajdani schlani kerület áldott síkságai terülnek. A számos czukorgyár a cseh czukoripar fő területévé teszi e vidéket. De Schlan városnak tájképileg ugyan nem valami díszes környékén a talajnak nem csupán a fölszíne oly gazdag a természet áldásaiban, hanem a föld méhe is tetemes kincsek tára. Itt terűi el ugyanis egy felől a Moldava, Elbe és Eger, más felől meg Unhoscht- és a Goldbach-völgy között, a kerekszám 1.700 négyszögkilométernyi kladno- rakonitzi k'ószén-medencze, Csehország legnagyobb kőszéntelepe, melynek fő telepe eléri a 6—12 métert. Az útasnak, a ki e területet csak a prága- duxi, vagy a bustéhradi vasúton átrobogva érinti, vajmi kevés alkalma nyílik e terület nagy közgazdasági fontosságának megítélésére, minthogy arra csak itt-ott figyelmezteti a síkon elszórt néhány bányatelep. De egészen más képet alkothatna magának, ha meglátogatná a rendes közlekedési vonaltól kissé félreeső Kladno bányavárost. Ez ugyanis a szénmedencze közepén feküdvén, fő helyévé lett a szép virágzású cseh vasiparnak, melynek kiváló fontosságáról kellő fogalmat nyújthatnak az itt egymás mellé sorakozó hámorok, olvasztó kemenczék, öntőházak és gépgyárak. Cs. 6