Page - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

48 A Niederland Ausztria legnépesebb és legélénkebb iparú kerületeinek egyike. 112.923 lakos él rajta, s így 318 lélek esik itt egy négyszög- kilométerre. Ezért azt tartja a tréfaszó, hogy az Elbe melletti Schandauból a Niederlandon rézsút áthaladó vándor egész Zittauig ki nem kerül a házak közül, oly sűrűn áll a falu falu hátán s egyik község a másik mellett. Igen szép házakat látni nemcsak a városokban (kivált a Schönlindében lévő Hielle-féle villát dicsérik), hanem a falvakban is igen takaros és tetszetős faházak vannak. Ezek gyakran palával vannak födve s egyébként is díszesek. Takarékosságáról és szorgalmáról régóta jó hírnek örvend a Niederland népessége. Számos helységében a legkülönfélébb iparágak művelői szorgos- kodnak sűrűn egymás tőszomszédságában. Régebben a Niederlandnak Schleinitzer Ländchen volt a neve. Még előbb a Daubai és Leipai Berka főúri család birtoka volt; ezeknek az emlékéhez fűződik a még ma is szokásban lévő „vad ember-vadászat". Különös dolog- képen említendő, hogy a Niederland a svéd hadjáratig a prágai és a meisseni püspökség között, kivált pedig a szomszédos Lausitz „székei" közt volt földarabolva. Nem ok nélkül sejtik, hogy a plébániák megoszlása a Nieder- land különböző oldalról történt betelepítésének egyik, legtovább fönmaradt emléke. A lakosság egészben véve jámbor katholikus hitű; de Rumburgban van egy evangelikus, Warnsdorfban pedig egy ó-katholikus templom is. A Niederland és az Elbe között húzódik az Elbe-menti homokk'óhegység. Sternberg mellett, a Khaa melletti Maschkenbergen és Neudaubitznál a lausitzi gránit, meg a faragni való homokkő között a Jura-képződmény is föltetszik számos kövületével. Nyugaton Niedergrundnái az Elbe mentén gránitra és agyagpalára bukkantak, melyek a Drezdai Elbevölgyi hegység felől a Lausitzig húzódó s a homokkő alapját alkotó régibb kőzet tanújelei. E vidék éjszaki határa együtt halad az országéval. Egy darabon a Kirnischt folyása jelzi, melynek sziklás, sűrű erdőkkel benőtt és vadregényes völgyén át a felső zuhogónál kellemes csónak-útat lehet tenni. A legbizonytalanabb a homokkőhegység határa délnek, minthogy e kővel még a Középhegységen túl, Daubánál, Bürgsteinnél, Kummernél, Schwabitznál, Münchengratznél is találkozunk, sőt még az ország távol keleti részében, Adersbach- és Wekels- dorfnál is láthatók csodálatos sziklavárai. Mindazonáltal meglehetős bizonyos- sággal mondható, hogy a homokkő déli határa Tetschentől Güntersdorfon és Böhmisch-Kamnitzon át Kreibitz felé halad, jóllehet még Markersdorfnál, Hille- mühlnél, sőt Steinschönaunál is egész magas falakban találni e homokkövet.