Page - 79 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

79 és a Johnskoppe (l .042 méter). A Kronstädter- (1.037 méter) és az Ernestinen- berg tetején egy kápolna áll. A Hohe Wurzelen át Ottendorf mellett igen meredek szekérút vezet, melyet azonban postaszolgálatra is használnak. A fő gerincz hoszszában még egy „Armensünderstrasse44 nevű út is húzódik. A vidék fő folyója a Wilde Adler, a mely a Glatzi Mense-hegységből ered s az ország határát jelöli és Kronstadt, meg Schwarzwasser helységek előtt elhaladva, Nesselflecknél lép Csehország területére. Az idáig sekély csatornaszerű meder innentől fogva már keskenyebb, partjai magasabbakká és meredekebbekké válnak s többnyire sziklásak. Alább a völgy feneke kiszélesedik addig, a hol a folyó Zachlumnál a Lititzi hegység közé ér, és erős kanyargású vonalban áttöri a nevezetes gránit sziklát. Itt a partmelléki hegyoldalak kiválóan festőiek, s egy keskeny hegynyúlvány tetejét Lititz vár romjai koronázzák. A vaspálya alagútja közelében egy második mély üreg van, melyen át a víz egy turbinára omlik. Itt a víz erejével levegőt sűrítenek, a sűrített levegőt pedig a hegyen keresztül vezetvén, odább egy gyárban kavicsaprításra használják. Az Adler alább ismét egy szűk völgy- torokban szorong Pottenstein vára romjainál; odább a meder kitágúl, s a jobb part lapályba megy át. A folyó medre azonban még mindig telve van őskőzet-hordalékkal, és áradásai gyakran igen nagy pusztítást okoznak. A Pottenstein és Lititz körüli tájat sokan látogatják regényes szépségeiért. A Wilde Adlerrel mint második ág a Stille Adler (Erlitz) egyesül, mely a grulichi Marienbergen (760 méter) ered és Tynistnél ömlik amabba. Pottensteinon kivűl még Wamberg, Adler-Kosteletz és Castolowitz emlí- tendők a folyó mentén Lititzen alúl. Fölebb pedig Sen/tenbergbe visz útunk, a hol régebben csillagvizsgáló-torony állott, ma azonban már csak a terje- delmes park említendő. A közeli Rosalienhügel tetején álló, pestis emlékére készült kápolnától igen szép kilátást élvezhetni. Senftenbergtől igen kellemes útat lehet tenni kocsin Rokitnitzba. Itt télen néha olyan ereje van a Lengyel- ország felől fúvó s azért „Polák44 nevű éjszakkeleti szélnek, hogy még bent a városban is alig lehet miatta járni. Rokitnitztől nyugatra van Reichenau, éjszakra tőle Sollnitz s még éjszakabbra Neuhradek és Giesshübel. Kiválóan érdemes Senftenbergtől a Rokytenka-völgyön át Kunzvaldot és Batzdorfot érintve kocsin Hohenerlitz-, Bärenwald- és Kronstadtba menni, hol egy emlék hirdeti II. József császár látogatását és hogy itt zabot aratott (1779. szept. 4.). A Kunwald melletti fensíkon hosszú mohaszakáll lóg le a fenyűágakról, az út mentén ellenben csak ritkán ültetett madárcseresznye-