Page - 87 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

87 kezdődik a már említett hegylánczczal, a mely Mnisektől nyugatra hosszú, keskeny, mind a két irányban széles lejtőzettel aláhanyatló gerinczben foly- tatódik s Pribram és Lochowic közt a Litava-völgynél ér véget. E széles magaslat elé mind a két szélén nagyobbára dombokkal és hegyhátakkal megrakott fensíkok támaszkodnak, melyek közül az éjszaknyugati a fő láncz, a Beraun és a Litava közötti területet tölti ki, a délkeleti pedig keletnek egész a Moldava völgyéig húzódik, míg délnyugat felé számos csúcsú hegytömeg határolja, elválasztván ama szintén dombos és hegygerinczektől szeldelt nagy fensíktól, a mely a Moldava és az Uslava közt terül el és délnyugatra egész a Cseh-erdő előhegyeiig terjed. A Brdy-hegység egész éjszakkeleti felét hosszan elnyúlt hullámos hegygerinczek jellemzik, melyeket Hrebeny, vagyis „ fésűk u-nek neveznek. Kiváltképen a Mnisek és Dobris közt, az állami úttal egyközűen húzódó gerincz viseli ezt a nevet. Az említett két fensík 300—400 méternyi magassága miatt a Hfebeny-láncz, melynek 588—659 méternél különben sem magasabb kiválóbb csúcsai amúgy is alig emelkednek valamivel 520 méternyi átlagos, gerinczmagassága fölé és általán véve lapított kúpok, a Beraun-völgyből nézve sokkal kevésbbé látszik hegységnek, mint a nálánál tetemesen alacsonyabb másik hegyláncz Königsaal és Revnitz között. A Revnitznél a Beraunba szakadó Moztizku- patak völgye választja el ezt a nagy részében tűlevelű erdőséggel borított hegységet a Hrebeny-gerincztől. A hegységen rézsút, gyönyörű erdőségen át Mnisekbe vezető kerületi útról nem egy futó pillantást lehet vetni ez idylli völgybe. Negyedórányira a nevezett várostól az 549 méter magas Skalka- sziklában végződik a hegység éjszakkeleti széle. E magaslat, melyen egy Ferencz-rendi kolostor és Szent Mária-Magdolna búcsújáró temploma áll, a róla nyíló gyönyörű kilátás miatt Prága felől egyike a leglátogatottabb kirándúló-hely eknek. A Hrebeny széles hegységét és a vele határos fensík egy részét jobbára a Colloredo-Mannsfeldek dobrisi uradalmához tartozó erdőség borítja. A hegyláncz déli szélén, egy nagy és sűrű fenyves erdőség közepette fekvő mezőgazdasági területen, 370 méternyi magasságban áll Dobris városka az említett herczegi család szép kastélyával és parkjával, két nagy tó mellett, a melyek egyike festői partjaival mélyen benyúlik az urasági parkba. A hegygerinczen innen és túl egyes, többnyire csekély domborúlatú kúpok emelkednek ki az erdőségből, így a dobfisi oldalon a vadban bővelkedő vadaskertben a sokaktól látogatott Aglaiahöhe (490 méter) és a Tolka