Page - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

88 (503 méter), az átellenes oldalon a Brdo (608 méter) és a Písek (688 méter), magán a gerinczen pedig a kelet és nyugat felé gyönyörű kilátást engedő sziklás Hradec (623 méter) és a Studeny (659 méter), a melyek közt a Dobrisból Hostomitzba vezető kerületi út a Brdy erdős lánczolatán kel át. A Königsaalból Dobrison át vezető állami úton tovább menve, négy óra alatt az itt erdőtlen fensíkon át Pribramba érünk. Jóval a világhírű bányavárosba érkeztünk előtt leköti már figyelmünket a tőle délre magánosan álló s 580 méternyire emelkedő Svaid Hora (Szent hegy), tekintélyes kolostorával (valamikor a jezsuiták, most pedig a redemptoristák rend- házával) és díszes templomával, a melyhez fedett lépcső vezet föl. Csehország leghíresebb búcsújáró temploma ez, melynek Mária-képéhez évenként ezer meg ezer zarándok sereglik. A Szent hegyről tágas kilátás nyílik. Éjszaknak, a nézőtől balra, a nagyon hepe-hupás talajon épült derék Pribram városára és a Litava völgyébe látni be jó messzire, a honnan a zditz-protivini vasút halad fölfelé. Nyugatnak, e vasúton túl kopár, puszta, dombos fensík terül el; rajta itt-ott óriási vájások és törmelékhalmok, akna-építmények és gyárkémények állanak, épen átellenből pedig a Pribramhoz oly közeli Birkenberg (Brezová Hora) bányaváros hosszú házsorai köszöngetnek felénk. A két testvérváros bányaterülete 7 kilométernél hosszabb vonalon húzódik a sűrű erdőséggel borított s nyugat, meg éjszak felé meredeken emelkedő hegyfal lábánál. Birkenbergen túl a Tremosna hegynek 777 méter magasra domborodó sziklás gerincze emelkedik; erről nyerte nevét az egész hegyláncz. Dél felé vetésekkel, ligetekkel és falvakkal borított kies dombvidék terül, melynek emelkedései közül a több csúcsú Wrantsch (606 méter) a leg- kiválóbb Milin mellett; éjszakkelet felé pedig erdős hegygerinczek szabnak határt tekintetünknek. A TremoSna-hegység a tőle keletnek folyó Litava, az éjszaki szélét érintő Rother Bach és a nyugati, meg déli határát alkotó, már említett nagy kiterjedésű fensíkok közötti területet tölti be. Nem egyszerű hegyláncz, hanem körülbelül olyan széles, a milyen hosszú hegytömeg, melynek délnyugati irányú s 600 és 700 méternyi magasságok közt váltakozó fő vonalához számos rövidebb haránt-gerincz és előhegy csatlakozik mind a két oldalon, s ezek sem alacsonyabbak a fő gerincznél. A fő gerincz legkiválóbb tetői — éjszakkeletről délnyugat felé haladva — a Kloulek (680 méter), a Brda (769 méter), az Obecnitzi Tock (857 méter), a Koruna (829 méter) és a Koíka (786 méter). A fő vonal éjszaknyugati részében a legkiemelkedőbbek