Page - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

128 árúforgalmi helye. Ezen alúl egyesül a Luznitz a Moldavával, mely így gyarapodva, kevés kanyarúlattal folydogál egy falvak-, tanyák- és malmokkal V népes völgyön át Klingenberg felé. Cerwena falun fölül egy merész alkotású hídon kél át az összekötő vasút a folyó fölött. Innentől fogva a többnyire erdő borította partvidék ismét érdekesebbé kezd válni s Klingenberg és Worlík táján éri el legnagyobb szépségét. Amaz egy meredek sziklafokon álló s szirtek és erdős lejtők közé rejtett várrom, melyet a természetkedvelők nem mulasztanak el meglátogatni. A Burgberg éjszaki oldalán, mely itt kevésbbé meredeken hanyatlik alá és ék-alakúan szélesedik ki, találkozik össze a Moldava és a Wotava. A meredek erdős lejtők közé zárt folyó elég népes völgyön halad át Zd'akov felé. Innen jó út vezet föl a hegyen Worlikba. E tájképi szépségekkel kínálkozó hosszú kerülő út végén nyíló kilátás a legszebb mindazok közt, melyek Budweistől Prágáig élvezhetők. Függőleges magas sziklafalon áll a kastély, mely gyakori lakóhelye a Schwarzenberg család ifjabb ágának. Magas erdős hegyek, meredek sziklarészletek, gondosan ápolt parkok környezik a gyönyörű tájképet, melynek kiességét még növeli a rajta csendesen végig ömlő folyó. A Moldava mindkét partján épült Kamaik városkánál a folyó part- melléke 267 méternyire száll alá, s mindkét felől részint kisebb síkok, részint szelíd lejtők vannak a víz mentén. Helylyel-közzel a lankás partok sziklás lejtőkkel is váltakoznak ugyan, de egészben az itteni tájképek, jóllehet a folyó szüntelen kanyarúlatai miatt elég gyorsan változnak, mégsem mérkőzhetnek a felső részek szépségével. Azonban a Ziwohost helységen felüli Cholintól fogva megint gyakoriabbak az erdős magaslatok a partok mentén, s a folyam völgye ismét kiesebbé kezd válni. Érdemes innen a Nalzowitzi patak mellékvölgyébe ellátogatni, mely szintén gazdag, szép és változatos tájrészletekben. A folyó völgyét itt oly szűkké szorítják össze az egymással szemközt álló lejtők, hogy közöttük nagyobb helységek számára nem jut tér, s néhol csak a folyó és a sziklafal közötti keskeny gyalogösvény fér el köztük. Régebben itt szikladarabok és örvények nehezítették meg a hajózást; kivált a Tíebenitzen alúli, a népnél Svatojanské proudy (Szent János zuhogok) néven ismeretes hely volt fölötte veszedelmes. Fux Krispin strahovi apát 1643-ban a hajózást gátló sziklák közül többet fölrobbantatott, a miért III. Ferdinánd nemesi rangra emelte. Erdemét egy kőemlék is hirdeti. Valamivel alább egy kis síkon áll Stéchowitz városka, melynél a Prága felé való gőzhajózás kezdődik.