Page - 164 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

164 Férfi szereplők a bölcs Primislaus (Premysl) és az erős Bivoj; csak Horimir, a nyalka lovas, és ennek Sémik nevű paripája hiányoznak belőle. Libusáról azt tartja a monda, hogy ő alapította Prágát, s a nevét is ő adta neki. Székhelyéről, a Vysehradról, férfiakat küld a Moldava balpartjára, hogy ott új telepet alapítsanak, „sami ott legelőször a szemük elé kerül, arról nevezzék el az új helyet." Követei két emberre akadnak, a kik egy fatuskót faragnak. „Mit ácsoltok?" — kérdik tőlük. „Ajtó-küszöböt (práh)u, — válaszolják azok. „Nos hát Praha legyen az új vár neve!" . . . A nyelv- tudomány azonban belé köt ebbe a szószármaztatásba, minthogy a hímnemű práh szóból bajosan kerül ki a nőnemű Praha városnév; inkább a ^praziti = pörkölni, égetni" igétől származtatja, s így Prága nevében a számos német -ibrand\ -reut és -rode végű helynévhez hasonló állana előttünk, vagyis olyan név, a mely azt jelentené, hogy e város tűzzel irtott erdő helyén emelkedett. E származtatás helyessége mellett tanúskodik az is, hogy még történelmi időkben egészen a prágai vár sánczaiig sűrű őserdő terjedt. Azonban még ez a névmagyarázat sem áll minden kétségen fölül, s nagy kérdés, nem nyúlnak-e még messzibb régiségbe e név gyökérszálai. Az alapítás mondája is, bármily költői, elég közel esik már a törté- nelmi kor küszöbéhez, mivel Píemysltől és Libusától fogva szakadatlan sorát ismerjük a fejedelmeknek. Már pedig a cseh főváros eredete ennél minden- esetre jóval régibb időre teendő. A történelem előtti időkből való leletek kétséget nem tűrő bizonyítékai annak, hogy a Moldava vidéke ott, a hol balról a Beraun és a Brusnice patak, jobbról pedig a Botic ömlik belé, időtlen idők óta elég sűrű népesség lakó- helye volt.* Mert e tájon mindenfelé, a jobbparton Premyslenítől Libenen, a V Gottlasskán és Balabenkán, Zizkovon, Volsanon és Nuslén át egész Modfanig, V a balparton pedig főkép éjszak felé a Podbaba és Sárka mentén Rostok, Holubitz, Libsitz, Unétitz, Tursko környékén alig van egy is a ma lakott helyek közt, a hol az ásatások arról ne tanúskodnának, hogy e terület ősrégi idők óta lakva volt s ne hirdetnék, hogy e helyek mindegyike egy-egy fontos szeme a haladó művelődés szakadatlan lánczolatának. Az említett helységek némelyikének lakott voltát a történelmi kor kezdetétől egész a neolith korszakig igazolhatjuk. Még a legkevesebb ilyen leletre bukkantak a leírt vidék középtájának mindkét parti részén, tehát azon a területen, a melyen * A következő adatokat dr. Berger István, st. johann-unter-dem-felseni földbirtokos úr szíves- ségének köszöni a czikk szerzője.