Page - 170 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

170 alsó város közt egy tágas nyilt teret kell képzelnünk; ez volt a mezigradie, melynek éjszaki végétől majdnem a mai Karolinenthalig ért a prágai alsó város. A két vár és az alsó városok között a folyón keresztül eleinte tutajokon és csolnakokon jártak, de a történelmi kornak mindjárt a kezdetén már van említés fahídról is, mely a prágai alsó város bal- és jobbparti része közt állt. Az idő haladtával növekedett forgalom, mely a jobbpartról kiindulva az ország belső részeibe mind tovább terjedt, azt okozta, hogy az eleinte laza összefüggésű telepek mind szorosabban csatlakoztak egymáshoz, s úgy azok már körülbelül ugyanazt a területet foglalták el, a melyen a mai ó-város áll. Cosmas ugyanis már több templomot, különböző útczákat és egy teret említ; ez a későbbi grosser Ring, mely vásárok tartására, hirdetések kikiáltására, de kivégzések, ostorozás és egyéb nyilvános büntetések végre- hajtására is szolgált. Itt épült a Teyn nevű vámsorompó (laeta curia, tyn, az ó-cseh tyniti, a. m. bekeríteni, oltalmazni), a hol az idegen kereskedőknek elárúsítás előtt portékáikat meg kellett vámoltatniok. A mai Teyn-templom mögötti házcsoportnak még ma is das alte Ungeld a neve. A Teyntől a Moldava irányában és a folyó partján lefelé már elég régen lakhattak zsidók, kiknek e tájon zsinagógájuk is volt. Második, jóval tágasabb vásártérül szolgált az előbb említett, a jobbparti prágai és a Vysehrad alatti alsó város közt fekvő térség, melyen a marhavásárokat tartották. Milyen élénk volt már a XI. században is e piaczokon a kereskedés, elég bőven írja le Cosmas, kiemelvén a mindenféle országból ide csődűlt idegeneket és kiváltképen a zsidókat. Az arabs Ibrahim Ben Jakub pedig Prágát a szlávok lakta vidékek legfontosabb kereskedőhelyéűl említi, a hol oroszok, Krakó városából való szlávok, magyarok, görögök és zsidók csereberélik árúczikkeiket és byzanti ezüstpénzüket. Lejebb a folyó felé, részben a prágai, részben a vysehradi alsó város tartozékaiként elég korán említtetnek a Podskal (podskalí — a szikla tövében), a Zderaz és Opatovice, mely nevek máig fönmaradtak. Befelé, a folyamtól távolabb, a mai Szent István templom tájékán, valami Rybriík nevű falu volt. A balparton, a várhegy és a Petrin, a mai Szent Lőrincz hegy lejtőin zöldelő szőlők helyén több tanya állott: Újezd (Aujezd), Nebovidy és Travník (Travniíek); e helyek templomairól ugyan csak a XI. századból van adat, de maguk a telepek bizonyára még a pogány korból valók. A prágai vár, akkoriban a tulajdonképeni Prága, gyors fejlődésnek indúlt. A régibb faépítmény helyébe elég korán erős, tornyos kővár lép-