Page - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

178 Königshofot hamarosan a Hradsinnal cserélte föl, erre fordítván most építő kedvét is. Műérzékének ékesen szóló tanúi a fényes Vladislav-terem a várban és a Vladislav-oratorium a Szent Vitus székesegyházában. Még jobban emelkedett a kastélynak és környékének dísze I. Ferdinánd alatt. Amabban ő, a Spanyolországban nevelkedett német király, építteté a német és a spanyol termet, melyek nagyságuk s még inkább szép arányaik és fényes díszítésük tekintetében ritkítják párjukat. A várkastély környékét pedig a hozzá csatlakozó várkert, a Staubbrückén túl emelt vívó-csarnok, a Belvedere nemes renaissance-izlésű épülete és a Fehér hegyen, a vadas- kert közepén lévő Sternschloss szépítette. Azt a mende-mondát, mintha e csillagalakú várkastélyt Podébrad építtette volna, oklevelek alapján meg- czáfolták s kimutatták, hogy az egészet Ferdinánd király hasonnevű fia tervezte és építtette is. Ámde ugyancsak I. Ferdinánd erős kezű kormánya alatt nagy szerencsétlenség is érte Prágát az 1541. évi tűzvészszel, mely tartós szárazság idején, június 2-án tört ki Guttenstein báró házában a Kleinseitén, s onnan erős széltől szítva és rohamosan pusztítva terjedt tovább a királyi kastélyig, sőt ezt is hamuvá égette, a benne felhalmozott kincsekkel együtt. Pótolhatatlan veszteség, hogy a tartományi rendek ülésterme is elpusztúlt ez alkalommal. Tetemesen megrongálódott a Szent Vitus egyház, a Mindenszentek temploma, meg Szent György egyháza és kolostora is, valamint sok emberélet is esett áldozatúl. De az ország segédforrásai kimeríthetetlenek valának. A királyi palota csakhamar megint föltámadt hamvaiból, s újra olyan kor viradt Prágára, a melyben az a szomszéd országok valamennyi fő- és székvárosát túlszárnyalta fényben és dicsőségben. II Rudolf kora volt ez 1575-től 1612-ig, a mikor a Hradsinon álló királyi palota nagyszerű, valóban császári fényű udvartartás színhelye volt, s a mikor a Vladislav-terem, meg a „Burg" többi helyiségei és udvarai ragyogó vitézi tornajátékok ünnepi zajától hangzottak; mindenfelől ide tódúlt a bel- és külföldi nemesség s közelből és távolból jőve, egymást érték az idegen hatalmasságok követei az udvarnál. A császári kertekben medve- és oroszlán-ketreczek is valának, s némelyek azt állítják, hogy a Schiller „Handschuh" czímű költeményében elbeszélt eset nem I. Ferencz franczia király, hanem II. Rudolf prágai udvarában történt. Lehet, hogy a Hradsin éjszaki oldaláról és a királyi várlaktól meredeken aláhanyatló mély árok, a melyen a Bruska-patak (Brusnice) foly keresztül, szintén ez időben kapta a Hirschgraben (jeleni príkopy) nevet. Még egy más neveze-