Page - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

222 tárgyak e vegyes agyagipari formákra mutatnak példákat, melyek ismét egyben-másban a Beraun menti Stradonitz hradistéjének edényeihez is hasonlítanak. Ebben az időben kezdik készíteni azokat a stradonitziekhez hasonló, graphittal bőségesen kevert agyagból gyúrt, karimás széleiken gyakran írásjegyekkel ellátott, fületlen, többnyire vastag falú edényeket is. Ezek a formák a római hatás kezdete után is sokáig fenmaradnak a Dunán túl fekvő országokban (mely hatás különösen a vörösre festett agyagedényeken látható), így Vinaritzben, Netolitzben, stb., s az edény nyaka körűi benyo- mott fölírataikkal még a középkorban is sokáig megvannak. c) Átmeneti korszak. Abba az átmeneti időszakba, mely a La Téne- korszakra következik és a Píemyslidák fölléptéig tart, mindenekelőtt a Saaz melletti Hoíovitz gazdag leletei tartoznak La Téne-kori formáikkal és római bogláraikkal (phalerä). A római művelődés hatását általában már a korábbi La Téne-korszakon át is észrevehetni Csehországban; utóbb pedig, az elszórtan előfordúló római érmeket (így különösen a közép Elbe vidékéről) és sírokban talált egyes bronzműveket nem is tekintve, eléggé világosan mutatkozik, így példáúl egy, a Libán melletti Zlivben talált, kőlapokkal szegélyezett sírban, melyben a következő tárgyakat lelték: egy három darabból (fenék, oldalfal és mozgatható fül) készített edényt, egy tálat, egy fazekat, egy füles, arczlárvákkal díszített csinos korsót, egy serpenyőnyelet, melyen latin fölírat van, továbbá hosszú, keskeny csatokat, mind bronzból; ezeken kivűl két ezüst és egy bronz fibulát, úgy nevezett vend fibulát meg két kést, melyek közül egyiknek nyele is van. Ez a lelet a római császárok idejébe, a Kr. utáni I. századtól a III. századig terjedő időbe, tartozhatik. Nem messzire ettől a helytől, Psinitz község mellett, Antoninus Pius ezüst érmét találták, a Bilin melletti Kfemuschtól keletre fekvő Liessnitzben és a piseki hradistén pedig a zlivihez hasonló, füles és arczlárvákkal díszített bronz korsót, Holubitz mellett (Roztok kerület) és a Melniken felüli Obriství kör- nyékén szintén hasonló római bronzedényeket találtak. Az Elbe-parti Vrutice Kropáőová csontváz-sírjában találtak római, íjformájú bronz fibulákat és hosszú, a zlivihez hasonló bronz csatokat, továbbá egy, fehér fémből öntött és a lisnitzihez hasonló serpenyőt, melynek nyelét hattyúk díszítik; ugyanezen latin fölírat is van. Ide sorozhatjuk még a következőket: az Elbeteinitzhez közel fekvő lzovitzi hradisté íjformájú kapcsát és bronz edényét; az Eger-parti Radovesitzban lelt római bronz- edényeket, kapcsokat és vas fegyvereket; a Píibram melletti Vseboh-hegyen