Page - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

a 9. évben a rómaiakon a teutoburgi erdőben aratott, inkább gátolta, mint elősegítette ebbeli terveit. Ez okozhatta, hogy Tiberius boszúló hadjárata idején, a 14—16. évben, a germánok e legveszélyesebb napjaiban hatalma daczára tartózkodva tétlen maradt. Epcn ez okozta vesztét. Arminius nyiltan ellene, a hazaáruló ellen fordult s a hatalmas semnonok és longobárdok elszakadtak tőle. Nem sokat használt neki, hogy Arminiusnak agg nagy- bátyja övéivel együtt híven megmaradt mellette. Egy félig elvesztett csata után visszahúzódott országába, vagy mint Arminius gúnyosan mondá, „hereyni búvóhelyu-ébe, hogy a rómaiaknál keressen segítséget. De a római segély elmaradt, sőt épen a rómaiak tudtával, kik elérkezettnek látták a pillanatot Marbod teljes megsemmisítésére, lázadt fel ellene Katwald,, az ifjú gót, s nagy haderővel betört Bojhamumba. Az ország hatalmasait megnyerte magának s nagyobb fáradság nélkül kezébe kerítette Marbod királyi városát, a közelében lévő várral, valamint a benne fölhalmozott kincsekkel együtt. Marbod a határerdőn át a római Noricumba menekült s Ravennába belebbez- tetett, hol még 18 évig élt s mintegy 70 éves korában hunyt el. Milyen ellenséget vesztettek benne a rómaiak, kitűnik Tacitus következő szavaiból: „Fülöp az atheneiekre, Pyrrhus vagy Antiochus a rómaiakra nézve nem volt oly veszedelmes, mint Marbod, ki hatalmas tehetségű ember és számtalan nép ura levén, a római birodalmat épen a szomszédságból fenyegette.u De Katwald uralma sem volt tartós Bojhämumban. Alig 12 évi ural- kodás után a rómaiak felbujtására elűzte Vibilius, hermundur fejedelem, s ő is, mint Marbod, római kegyelmet volt kénytelen kérni. Ezt megkapta olyképen, hogy Forum Julii városát a távoli narbonne-i Galliában jelölték ki tartózkodó helyéül. A két fejedelem nagy számú kíséretét a rómaiak a Morva (Marus) és a Vág (Cusus) folyók közt Vannius, quád fejedelem területén telepítették meg, hol még Ptolemaeus korában „bämu-eknek neveztettek. Ez időtől kezdve Bojhämum Vibilius hermundur fejedelem alatt állt, míg a szomszéd morva földön s a tót lakosságú Magyarországban Vannius quád fejedelem uralkodott; mindkettő barátságban élt a rómaiakkal. De végre köztük is viszály támadt s Vannius 51 körűi elűzetett. Mint egykor Marbod és Katwald, ő is római területre kényszerűit menekülni s kíséretével Pannoniába fogadtatott be. Még az I. század végén hermundur uralom alatt állt Tacitus tanúsága szerint a markomannok országa; de hogy egész ez ideig a saját népéből és pedig Marbod nemes nemzetségéből származó királyok uralkodtak volna benne, az Tacitus további állítása mellett is valószínűtlen. Cs. 30 233