Page - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

245 A szláv liturgia Csehországban, noha a morva érsekség megszűnt, a prágai püspökség pedig teljesen latin módra volt szervezve, sokáig nem ment feledésbe, sőt új támaszt nyert az 1031 körűi Sázawában alapított benczés kolostorban, melynek első apátja a vysegradi szláv egyházi iskola növendéke, Prokop volt. A német birodalomhoz való viszonyt illetőleg már említettük, hogy a cseh fejedelem megerősítésének s az országos püspök investiturájának joga a császárt illette, ki azonban magában az országban nem gyakorolt semmiféle hatalmat. A cseh hűbéradó eredetileg 120 válogatott ökörből s 150 márka ezüstből állt; tényleg e fizetés akkor, mikor II. Vratislav a királyi méltóságot kapta (1086), alakilag II. Frigyes császár alatt szűnt meg (1212). E helyett az ország 300 zsoldost küldött a császárnak római útja alkalmával. A cseh fejedelem köteles volt a császár hívására ennek udvari gyűlésein megjelenni, mikor azok Csehország közelében tartattak. Közvetetlen befolyásra a biro- dalomban a cseh uralkodók csak azóta tettek szert, mióta a birodalmi főpohárnoki tisztet nyerték s a választó fejedelmek testületébe léptek. Ennek kezdete II. Ulászló királyságának idejébe esik. A cseh történet legnépszerűbb alakja a XI. században Bfetislav feje- delem, Udalrich fejedelem és a szép Bozena, a kreseyni falusi leány fia. Mint a morvaországi rész fejedelme egy német nőt vett el, Juditot, kit a schweinfurti apáczazárdából regényes módon szöktetett meg. Csakhamar trónra jutása után ép oly regényes hadjáratot intézett Nagy-Lengyelországba, hogy a vértanú Vojtéch-Adalbert testét Gnesenből elhozza. Szerencsésen el is szállí- totta a szentnek földi maradványait nagy zsákmányolt kincscsel együtt Prágába, de ez önhatalmú tettével a pápa és a német király kegyét egyaránt eljátszotta. Ez utóbbi fegyvert fogott, de a tausi határerdőkben súlyos vereséget szenvedett. Újra megkezdve a háborút, a német király egész Prága váráig nyomúlt, mire Bfetislav meghódolt s azután híve maradt a királynak. Ez időben a lengyel Szilézia Csehországra szállt. Bíetislavot tartják a senioratus megalkotójának Csehországban; követte a trónon fia, II. Spytignev, kinek utóda az idősebbség jogán II. Vratislav lett. Ez az investitura-viszályban IV. Henrikkel tartott, ki ezért a királyi méltósággal tűntette ki (1086). Kormányzása idején Csehország nagy virág- zásnak indult; az ország gazdag volt nemes érczekben; Prága és Vysegrád külső várai élénk kereskedelmökkel tűntek ki; a prágai Poriő-on lévő német község leginkább kereskedőkből állt; gazdag zsidó mindkét külső várban