Page - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

272 szünet létesült Albert és Ulászló királyok, valamint a csehországi hadakozó felek közt. Ekkor Albert Magyarországba ment, hol súlyosan megbetegedett s 1439 október 27-én meghalt. Csehország ezután tizenhárom esztendőn át kormány nélkül maradt. Albertnek csupán két leánya volt, s csak négy hónappal halála után szült özvegye fiúgyermeket, árván született Lászlót (1440 február 22). A magyar rendek nem akartak addig várni, míg László megnő; az időközben kibékült cseh rendek is királyválasztásra gyűltek össze s Albert bajor herczeget választották meg főleg azért, mert ismerte Csehország állapotát és csehül is tudott. Albert azonban nem fogadta el a választást. Csehország ekkor újra a legvészesebb belviszályok és háborúk színhelye lett. Fő hatalom nem volt. Albert király halála után a rendek mindjárt intézkedéseket tettek ugyan a közbéke fentartására s minden kerület egy-egy kapitányt választott, kinek a rendek által melléje adott tanácsosokkal föl- adata volt a zsiványokat kiirtani, a viszályokat elintézni s a küzdelmeknek elejét venni. Csehországban akkor 13 kerület volt; néhányban a Rosenberg Ulrik és Neuhaus Meinhard, néhányban meg PtáCek pártja volt többségben. Ennek megfelelően választották a kerületi kapitányt s ez alkalommal kitűnt, hogy a határozott utraquisták pártja a négy keleti, a kourimi, Caszlaui, chrudimi és königgrätzi kerületben tömör többséget képez. Ezek nem csupán határozott embereket választottak kapitányokká, hanem magok közt szűkebb szövetkezetet is alkottak s Ptáőeket tették főkapitányukká. Prága Neuhaus Meinhard, mint várgróf kezén maradt, de az általa kinevezett tanács, önkényesen és erőszakosan vitte a hatalmat. Ez a szervezet nem elégíthette ki az országot, mert a gyöngébbnek alig nyújtott védelmet. De még kevésbbé volt kielégítő a vallás tekintetében. Rokycanát, Prága utraquista érsekét, az említett négy kerület elismerte ugyan, s az érsek a papi fegyelem tárgyában és a táborita tanok szélsőségei ellen rendeleteket is adott ki. Csakhogy nem volt végrehajtó hatalom, mely a papokat és a híveket e rendeletek követésére kényszeríthette volna. A compactaták megerősítése s Rokycana elismerése iránt a pápai székkel folyó tárgyalások nem vezettek eredményre, mert IV. Jenő és utódai az egymás közt egyenetlenkedő cseheket föltétlen engedelmességre akarták kényszeríteni. Az általános nyugtalanság és bizonytalanság ez állapotának az 1448-ik év vetett véget. PtáCek, a szélső utraquista párt feje, 1444-ben meghalt s