Page - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

275 és kereskedés is örvendetesen fejlődött, s csupán csak az hiányzott még, hogy a compactaták elismerése iránt végleges megegyezés létesüljön a pápai székkel. Egy ideig erre nézve is jó reményt tápláltak. De nem sokára nagy fordulat állt be. Konstantinápoly elfoglalása hatal- mas mozgalmat keltett, s az egész kereszténység keresztes háborúra készült a közös ellenség ellen. A háborúban Csehország szintén részt akart venni. De mielőtt ez megtörténhetett, László Magyarországba ment, hol a török részről fenyegető veszély szükségessé tette jelenlétét. 1457-ben László visszatért Prágába. Menyasszonyúl Magdolnát, VII. Károly franczia király leányát, szemelték ki számára. Fényes cseh követség indúlt érte Párisba s Prágában nagyszerű előkészületeket tettek a már rég nem látott királyi násznapra. De László pestisben meg- betegedett s három napi betegség után élete 18-ik évében 1457 november 23-án meghalt. Sokáig tartott, míg az emberek az előre nem látott és nehéz csapásból felocsúdtak. A cseh trón ismét elárvúlt, örökös nélkül maradt. Annál több volt a jelölt. Elsőnek III. Frigyes császár jelentkezett s jogát régi családi szerző- désekből származtatta. Kivűle László . , _ , , , r, . 1 t*i r Podébrad György király állampecsétje. ket nőverenek ierje, Vilmos szász herczeg és Kázmér, lengyel király pályázott; végűi VII. Károly franczia király nagy kedvezményekkel kecsegtette a cseheket, ha ifjabbik fiát, Károlyt, királyukká választják. De a választó országgyűlés máskép határozott. Mint kevéssel az előtt Magyarországban tették, hol minden idegen jelölt mellő- zésével egy hazai főnemesi család sarját, Hunyadi Mátyást ültették a trónra: akképen a csehek is 1458 márczius 2-án Prága O-városának városházán egyhangúlag Podébrad Györgyöt, az eddigi kormányzót, választották királylyá. A katholikus Sternberg Zdenko volt az első, a ki azt kiáltotta: „Éljen György, Csehország királya!44 Csehországban ez a választás általános lelkesedést keltett, ellenben Brünn, Olmütz, Iglau és Znaim morva városok vonakodtak azt elismerni; de a legnagyobb ellenállás az „eretnek44 király ellen Sziléziában, kivált 35*