Page - 281 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Volume 14/1

279 szék közti viszály; a cseh főurak, kiknek többsége katholikus volt, köztük Sternberg Zdenko is, a vallást használták ürügyűl, s 1465 november 28-án Grünberg kastélyban szövetségre léptek királyuk ellen, miről a pápát s György királynak Morvaországban és Sziléziában levő ellenségeit is azonnal értesítették. Erre kitört a háború, és pedig egyidejűleg Csehországban, Morvában és Sziléziában. Boroszló volt a legszenvedélyesebb ellenségeskedés és lázadás tűzhelye. A míg azonban György király ellen valamelyik szomszéd uralkodót harczba vinni nem sikerűit, a lázadástól keveset lehetett várni, mert a nép nagy része a király mellett maradt, s még a katholikusok sem mind csatla- koztak a grünbergi szövetséghez, mert, a mint mondották, György sohasem vétett a kath. vallásnak. A pápa a cseh koronát először Kázmér lengyel királynak, azután Frigyes brandenburgi választónak s több más fejedelemnek ajánlotta föl, de senki sem vágyott György királylyal megmérkőzni. Végre a pápa Mátyás magyar királyhoz fordúlt, ki elfogadta a cseh koronát. Hunyadi Mátyás csakhamar (1468 márczius 31) hadat üzent Györgynek s kitűnő és nagy számú seregével „mint a katholikus vallásnak a cseh eretnekség elleni védője" Morvaországba tört. Ugyanakkor a sziléziaiak és luzatiaiak Cseh- országban egész Turnauig nyomúltak, míg Sternberg Zdenko fia, János, Iglauból Csehország déli részén keltett mozgalmat s György ottani híveit fenyegette. Mindazonáltal Csehországban György hatalma egészen csonkí- tatlan maradt; de Sziléziában érzékeny veszteségeket szenvedett, Morva- ország pedig csaknem egészen Mátyás kezébe került. 1469 januárban maga a magyar király is Csehországba nyomult s Leitomischlen és Hohenmauthon át igyekezett Prága felé. Eleinte jól ment minden; de február 27-én Wilemovnál a íaslaui kerületben nagyon veszélyes terepen és gyilkos hidegben György serege körűi kerítette. Mátyás alku- dozni kezdett, még pedig sikerrel. A két király Ouhrov falu egy nyomorú- ságos viskójában személyesen találkozott egymással s négy órai tárgyalás után ápril 7-ig terjedő fegyverszünetet kötött. Ugyanekkor abban állapodtak meg, hogy még márczius 24-én békealkudozásokat kezdenek a pápai legatussal a compactaták alapján Olmützben. Mátyás Wilemovból visszavonúlt Morva- országba; azonban az olmützi tárgyalások nem vezettek eredményre, mert itt olyan követeléseket intéztek György királyhoz, melyeket ő nem teljesít- hetett. Alig hogy György Olmützből távozott, Mátyás király május 3-án ünnepélyesen Csehország királyává kiáltatott ki.