Page - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

292 kelletlen győzelem alkalmából. Midőn kevéssel utóbb Ferdinánd Csehország egész nemességét Leitmeritzbe rendelte s a fő izgatók kivételével minden- kinek kegyelmet biztosított, a ki e parancsának engedelmeskedik, csak kevesen mertek távol maradni. A városok, főleg a prágaiak irányában, kiket az egész mozgalom fölbújtóinak tekintett, Ferdinánd nem volt oly elnéző, mint a nemesség iránt. Mikor Prága előtt megjelent, megtiltotta, hogy a kulcsok hagyományos átnyújtásával fogadják. A Kleinseitei híd- toronynál Ferdinánd parancsára ágyúkat állítottak fel, melyek az ó-várost fenyegették; más részt a prágaiak is katonai készülődéseket tettek. Ügy látszott, mintha Prágában komoly harezra kerülne a dolog; de végűi a prágaiak föltétlenül megadták magukat, a mint a király kivánta. Külön bíróság szabta meg a föltételeket, melyek mellett Prága városa újra meg- nyerhette a királyi kegyelmet. Ki kellett szolgáltatnia minden hadi szerét, le kellett mondania kiváltságairól, jószágairól, jövedelmeiről és vámjairól. Csaknem hasonló szigorral büntettettek a többi városok is, melyek a zendü- lésben részt vettek, a legszigorúbban Saaz, de Leitmeritz, Tábor, Königgrätz, Klattau és a többi is. A nemesek közül a legbűnösebbek elmenekültek. Halálra Ítélték őket s jószágaikat elkobozták. A többi nemesek, a mennyiben nem teljes kegyelmet kaptak, leginkább csak vagyonuk elvesztésével bűnhődtek. De Ferdinánd gondoskodott róla, hogy az országgyűlés, melyet összehívott, vérbírósággal kezdődjék, mert ugyanakkor három, különben kevéssé ismert egyént lefejeztetett. Az országgyűlés, melyet ez okból „ vérestt-nek neveznek, mint előre lehetett látni, nagyon elősegítette a királyi hatalom öregbedését s Ferdinánd- nak minden kívánságát ellenkezés nélkül teljesítette. A király győzelmének különösen fontos következménye volt az, hogy valamivel később úgy nevezett „királybirák" rendeltettek a királyi városokba, Prágában pedig fölebbviteli bíróság állíttatott, s azon túl a városi törvényszékektől ahhoz intéztettek a fölebbezések, míg addig az ilyen fölebbezés a leitmeritzi, vagy prágai városi, sőt gyakran külföldi, még pedig protestáns törvényszékekhez ment. A vallás dolgában Ferdinánd magatartása annyiban módosúlt a győ- zelem után, hogy legalább a testvérközségeket, melyeket különösen gyűlölt és melyek a zendülésben is kiváló részt vettek, most szigorúbban üldözte, mint az előtt. Egyebek közt fogságra vetteté a testvérek akkori fejét, Augusta Jánost és sokáig nehéz rabságban tartotta. De a testvérek teljes kiirtása