Page - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

304 föllázadt s betört előbb Felső-Ausztriába, azután Csehországba, s valami Ramée nevű ember vezetése alatt hamarosan elfoglalta Krumau, Budweis és Tábor városokat. A „passauiak" Beraunon át Prága alá vonultak, hol a Kleinseitét éjjeli megrohanással hatalmukba kerítették. A császárt, ki már azt hitte, hogy megnyerte a játékot s a passauiakkal leverheti a rendeket, hosszú idő óta akkor látták először mosolyogni. De az a kísérlet, hogy Prágának a Moldva jobbpartján fekvő részeit is hatalmukba kerítsék, megtört a lakosság ellenállásán és a rendek által hamarjában összegyűjtött hadak éberségén. Egy csapat passauit, kiknek az első rohamban a Károly-hídon át mégis sikerűit az ó-városba jutniok, a fő seregtől elvágtak, szétvertek és lekaszaboltak. Prága csőcselékét a történtek nagyon felbőszítették, s minthogy híre járt, hogy a katholikus papság a passauiakkal egyetért, a tömeg betört a katholikus templomokba és klastromokba, hogy ott gyilkolni és rabolni kezdjen. A legroszabbúl az új-városi Mária Schnee-klastrom barátai jártak, kik közül néhányan a háztetőre menekültek, honnan, mint valami madarakat, egyenként lődözték le őket. Minthogy a passauiak azután sem boldogúltak, a rendek pedig kihevervén az első meglepetést, egyre-másra küldték az új hadat Prágába: a császár s az általa oda vont zsoldosok helyzete folyton roszabbra fordult, főleg mivel Mátyás főherczeg, kit a passauiaknak Felső-Ausztriába való betörése személyesen bántott, ezúttal is élőkre állt az elégedetleneknek. A passauiaknak végre is el kellett takarodniok, ha nem akartak lemészárol- tatni. Éjjel és titokban, mint a hogy érkeztek, viszont el is tűntek. Ezzel Rudolf a cseh koronát is elvesztette. Némi vonakodás után lemon- dott az ország kormányáról Mátyás főherczeg javára, ki maga is Prágába érkezett. A szerencsétlen Rudolf, ki élete végén különben is csak a rendek foglya volt, ezután nem sokára (1612) meghalt. Ö volt a Habsburg-házbeli uralkodók közt az utolsó, ki Prágában, az ősi király városban temettetett el. Csehország története 1612-től 1648-ig. Mátyásra Csehország kormányzatával szertelenül nehéz föladat hárult. Míg a rendek ki nem erőszakolták elődjétől a felséglevelet, az országban a katholikusokon kivűl csak az ó-utraquistáknak voltak jogaik, s ezek 1594-ben a katholikus egyházzal tökéletesen kiegyeztek, mely a kehely megengedésével