Page - 305 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

305 hű fiainak ismerte el őket. A lakosság többsége hallani sem akart ugyan e kiegyezésről, mert elidegenedett a római egyháztól, de egyelőre meg kellett nyugodnia. Mikor tehát a Habsburg-családban támadt viszály Rudolfot a felséglevél kiadására kényszeríté, melyben a cseh hitvallás követői az utraquisták régi, habár többé nem helyes neve alatt szabad vallásgyakorlatot nyertek, egyszerre áthidalhatatlan szakadás állt be az egyházi ügyekben. A katholikusok és az utraquisták nyiltan összetűztek, s ellenségeskedésök a királyra is kiterjedt. Ez okból az utraquista rendek azon az országgyűlésen, melyet Mátyás császár 1615-ben Prágába hívott össze, nemcsak szövetséget akartak kötni az összes többi osztrák tartományokkal kölcsönös szabadságaik közös védel- mére, mely szövetség tulajdonképen csak a császár ellen lett volna irányozva, hanem azt a jogot is meg akarták nyerni, hogy saját hatalmuk alapján kerületi gyűléseket tarthassanak ügyeik tárgyalására. Az első ponttal meg- Cs. 39 Thum Mátyás Henrik gróf.