Page - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

324 belsejében s maga a nyelvhatár sok helyt állandóan a németek javára módosult. A katholikus egyház végleges győzelmével — az ország nagy hasz- nára — megszűntek a vallási viszályok is, melyek évszázadokon át örökös zavarok és bajok kútforrásai voltak. Titokban lappangott ugyan itt-ott néhány lutheránus, kálvinista, cseh testvér és más felekezetek néhány híve, sőt idők folytán új felekezetek is támadtak; de csupán a katholikus egyházat tűrték meg, s hatalma annál inkább emelkedőben volt, mert a lakosság, mely eleinte csak külsőleg tért meg, lassanként szívvel-lélekkel csatlakozott a régi valláshoz. Gróf Harrach Ernő Albert érsek hozzájárúlásával, kinek hatalma immár az egész országra kiterjedt, II. Ferdinánd terve értelmében 1656-ban Leitmeritzben, 1664-ben pedig Königgrätzben alapítottak püspökségeket, melyek azonban ekkor még csak az illető kerületekre terjedtek ki. De, noha az érsek Prágában már régebben papnevelő-intézetet állított föl, világi papok- ban sokáig nagy volt a hiány s ez a jezsuiták s más régi és új szerzetek (theatinusok, trinitariusok, kegyesrendiek, irgalmasok, stb.) elterjedését annyira elősegítette, hogy végűi csak maguknak a jezsuitáknak 13 convcntjök és igen sok apró társházuk volt Prágában és a vidéken. Első sorban ők irányozták és vezették térítéseikkel és búcsújárásaikkal, a szószékből és a gyóntatószékből, valamint az ifjúság oktatásával a lakosságot s az úgy nevezett „Szent Venczel-örökségetu (1671 óta) kizárólag ily szellemben használták föl. De legalább a prágai egyetemre nézve nem egészen teljesültek a kívánságaik. A pápai székkel folytatott hosszú és nehézkec alkudozások után az 1638 óta újra különválasztott egyetemek császári rendeletlel 1653 nov. 17-én ismét egyesíttettek ugyan, de III. Ferdinánd, ki különben lizonyára egyházi érzelmű volt, az egyetemeket mégis első sorban állami intézmények- nek tekinté. Úgy intézkedett tehát, hogy a hittudományi és bölcsészeti tanszékek betöltése általában a jezsuitákra bizassék ugyan, de határozottan magának tartotta fönn a másik két kar tanárainak kinevezését, valamint az egyetem szervezetére s a tanításra vonatkozó rendszabályokat is. De így is csak csekély volt az eredmény. A jezsuiták tanításmódja több mint hiányos vala; a világi tanítók száma és fizetése, s ennek folytán buzgalmuk is csekély volt. Epen oly csekély volt azon férfiak száma is, kik akkor Csehország- ban szellemi téren valami kiválóbbat alkottak; Balbin jezsuitán, a tudós