Page - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

333 Mindazonáltal VI. Károly uralkodását tűntetik ki az első kísérletek, melyek arra nézve tétettek, hogy Ausztria külkereskedelme szerveztessék és a birodalom tengeren túli gyarmatok szerzése által lépjen versenyre Európa nyugati hatalmasságaival. Az a kitartás és buzgóság, melylyel a császár a belső forgalom élénkítését és ipar teremtését czéljáúl kitűzte s melylyel a parasztság helyzetének javítását (1738) megkezdé, teljes elismerést érdemel. Már akkor kitűnt, hogy első sorban Csehország alkalmas az iparos tevékenységre. A százados külső és belső bajok közt is folyton emelkedett a posztógyártás Reichenbergben s a hegedű-készítés az Erczhegységben. A megindúlt üvegkereskedés fejlődni kezdett. A kedvezőbb kereskedelmi állapotokat első sorban a gyönyörű Elbemellék lakói használták föl, hogy gabonájokat és dús gyümölcstermésöket haszonnal szállítsák ki a német birodalomba. Ez a forgalom, mely egyre nagyobb lendületet vett s Cseh- országra nézve a gyarapodás egyik forrásává lőn, nemzetiségi tekintetben sem maradt következmény nélkül. Egy részt Csehország Elbementi városaiban sok német kereskedő telepedett meg, más részt a német nyelv a német éjszakkal való érintkezés által a csehek közt is egyre nagyobb elterjedést nyert. De a császárt folyton legfőbb fontosságú politikai okok, élete végén pedig szerencsétlen háborúk gátolták jóakaró szándékai valósításában. A spanyol örökség miatti hosszas háborúk nyilvánvalóvá tették, hogy a trónöröklés iránt világos megállapodást kell létre hozni. VI. Károly tehát 1713 ápril 19-én családi törvényt adott ki, mely nemcsak fi, hanem nő- örököseinek is biztosítja az elsőszülöttség rendje szerint az örökösödést összes országaiban. E törvénynek föltétlen elfogadását igyekezett tehát immár összes alattvalóitól kieszközölni. Csehország és a még 1322-ben Csehország- nak elzálogosított birodalmi birtok, az Egervidék, rendeinek is előterjesztetett az új törvény. Minthogy Csehországban még IV. Károly császár 1348 ápril 7-én kelt trónöröklési törvényével a nőágra is kiterjeszté az öröklés jogát, melyre a későbbi Jagelló és Habsburg családok mindenkor (1510—1545) határozottan jogot tartottak: a rendek 17 20 október 16-án kijelentették, hogy az új törvény, a „pragmatica sanctio". összhangban áll a királyság régi alap- törvényével s kimondták, hogy az előterjesztést, melyet ők parancsnak nevez- tek, a császár „tisztán vele született nagy kegyességéből44 juttatta hozzájok. Midőn magukat és utódaikat kötelezték, hogy e rendelkezést minden részletében a legpontosabban megtartják, csak azt kérték, hogy a császár a maga részéről a „legkegyesebben védeni kegyeskedjék" őket 1627 május