Page - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

345 némely visszaélés megszüntetésével sem lehetett lecsöndesíteni. Végűi az a körülmény, hogy a rendek a királynő szándékai ellen makacs ellenállást tanúsítottak, a parasztság körében azt a nagyon elterjedt véleményt kelté, hogy a kormány számukra kedvezőbb pátenset adott ugyan ki, csakhogy azt a rendek visszatartották. Ennek következtében 1775 elejétől kezdve több helyen, Braunau, a Felső-Elbe és az Iser vidékein, továbbá Leitmeritz, Saaz és az Eger melletti Falkenau környékén, a konopisti urodalomban s másutt a parasztoknál az a szándék kezdett nyilvánulni, hogy megszerezzék az igazi pátenst s általában erőszakosan szabadítsák föl magukat kétségbe ejtő ínségükből. Ebbe termé- szetesen bele vesztettek. De a nyugalom csak akkor tért vissza, mikor ünnepélyesen új robotpátenst hirdettek ki, mely 1775 szeptember 4-én kelt s ismét némi könnyítést nyújtott. A királyi kamarai jószágokon akkor a robotot egészen eltörölték s földbért léptettek helyére; csakhogy az a remény, hogy e példa utánzásra talál, ríem teljesedett. Gyorsabban és alaposabban hajtották végre a többi reformokat előbb az osztrák-német tartományokban, azután Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Addig Csehországban 378 városi és földesúri bíróság volt, melyek a büntető igazságszolgáltatást is kezelték. Immár nagy többségüktől elvonták a büntető hatalmat, mely 24 fenyítő bíróságra ruháztatott (1765 június 22); ezeknek jogtudó bírákkal való betöltéséről a kormány gon- doskodott. A bírák 1768 óta az újonnan alkotott büntető törvénykönyv szerint ítéltek. Csehország anyagi érdekeiről és kereskedelméről továbbá azzal gondos- kodott a királynő, hogy Prágában országos kereskedelmi tanácsot szervezett, mely alatt az egyes kerületekben kereskedelmi biztosok állottak; ezenkívül egységes suly- és űrmértéket hozott be, az útak javításáról gondoskodott s egyes iparágakat, példáúl a csipkeszövést az Erczhegységben, egyenes támogatásban részesíté. Különös figyelmet fordítottak a bányászatra, s Prágában még 1762 — 1763-ban bányászati akadémiát állítottak, melyet azonban a királynő 1772-ben Selmeczre, Magyarországba, helyezett át. A német-osztrák tartományokkal együtt Csehország is csakhamar meg- kapta az állami népiskolát, de már előbb is derék férfiak (Kindermann) működtek az alsóbb oktatás terén. Csehország népiskolái minta-, fő- és elemi iskolákra oszlottak, melyekben az utóbbiak kivételével csupán német nyelven tanítottak. A gymnasiumokra nézve ugyanezt még 1752-ben elrendelték. Cs. 44