Page - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

349 társainak nem tarthatta őket. Még 1782-ben utasíttattak tehát, hogy jövőre minden kiadásnál, mely a rendi vagyonból, az úgy nevezett házi alapból történik, előbb a bécsi udvari kamara beleegyezését kérjék ki. A következő esztendőben (1783) megtörtént a rendi országos bizottság megszűntetése, melynek teendői az országos guberniumra ruháztattak. Ugyanekkor a rendi országos törvényszék, mely az- országos telekkönyvbe bejegyzett jószágok és birtokosaik ügyében itélt, császári bírósággá alakíttatott át és természe- tesen vizsgálat alapján képesített bírákkal töltetett be. Ezt is, mint addig a városi törvényszékeket, a prágai fölebbviteli bíróságnak rendelték alá, de emettől viszont megvonták a morvaországi bíróságok fölötti joghatóságot. Mindezek után végre rá került a sor a különben már addig is nagyon megszorított s kérdésessé tett adómegszavazási jognak, sőt a rendes ország- gyűlések tartásának eltörlésére is. Az adó-megajánlás joga magától elesett, mikor az ország újabb fölmérése és a mívelés alatti terület új becslése alapján egyszer mindenkorra törvényesen megszabták, hogy ezután évenként a jövedelemnek 121/2 százaléka az államnak, 171/, százaléka pedig (pontosan 12.14 és Í7-86 százalék) a földesuraságnak fizetendő. Ezt egész Csehországra az 1789 február lO-ki pátens rendelte el. A császár azonban már előbb tudatta a rendekkel (1788), hogy rendes gyűléseikre többé szükség nincs s hogy jövőre csupán csak a körülmények- hez képest fogja őket összehívni s akkor is mindig ő terjeszteti eléjök azt, a mit tárgyalniok lehet. E változások szellemével egyezőleg történt a közigazgatás és az igazság- szolgáltatás részleteinek újjárendezése is. A földesúri jószágokon a hatalmat ezután csak képesített tisztviselők kezelhették, a bíróit az udvarbíró (justitia- rius), a közigazgatásit a tiszttartó, vagy ispán, még pedig csak a kerületi hivatal bizonyítványa alapján. Az úri hatóságnak alárendelt városokban a választott polgármester és esküdtek mellé képesített tanácsosok rendeltettek kiterjedt jogkörrel. A királyi városok viszont teljesen elvesztették önkormány- zatukat, mert a tanács képesített tisztviselőkkel töltetett be, kiket nemcsak a közigazgatási hatalom illetett meg, hanem 1784 óta a városi vagyon kezelése is. Ez történt még Prágában is, hol ezenfelül ekkor az Ó-város, a Kleinseite, az Új-város és a Hradsin egy tanácsnak rendeltetett alá. Mindezen hatóságok fölött a felügyelet jogát, valamint a törvények végrehajtását is a kerületi kapitányokra ruházták, kiknek teendői ezzel oly annyira meg- szaporodtak, hogy számukat szaporítani kellett.