Page - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

366 vonások vázolására fog szorítkozhatni. Azonban már ebből is ki fog tűnni, hogy még e csekély adatokból is sok érdekes részlet derűi ki s hogy már ezek vizsgálata is nem egy tekintetben világot vet Csehország népfajainak eredetére s fejlődésére és egész sorát idézi föl az eldöntendő kérdéseknek. Már anatómiai tekintetben is mutatkoznak, ha nem is a jelenben, legalább a múltban jellemző eltérések Csehország lakosságának egyes csoportjai között. Már a koponyaalkat, a szemek, a haj és a bőr színe is nem egy érdekes különbséget mutatnak, és kétségtelen, hogy az élettartam, a születések és betegségek arányszámai, a melyeknek statisztikája az anthropologiával szoros összefüggésű demographia körébe tartozik, nevezetesen kiegészítik és élén- kítik az alábbi embertani leírást. Csehország népessége mai testi mivoltának képét, a mint azt az anthropologiai vizsgálatok elénk állítják, alig érthetnők és méltathatnók kellőképen, ha nem ismernők azt a fokozatos fejlődést és régebbi állapotot, a melyet e téren a különböző történelmi és történelem előtti időkből való maradványok mutatnak. Főleg a történelem előtti kor szolgáltat igen érdekes adatokat. E kornak egy más, t. i. a tisztán műveltség-történelmi, vagyis archaeologiai szempontból való vizsgálása e mű egy másik fejezetének volt a tárgya. Ámde e kor iránt nem csekélyebb az érdeklődése az anthro- pologusnak is, a ki mindig karöltve jár az ősidők emlékeinek vizsgálatában a praehistoricussal. Igaz ugyan, hogy nem valami sok embertani emléke maradt fenn e kornak, mindössze egyes csontvázak; de ezek a maradványok sokszor elegendők, hogy az ország mostani lakóinak csontvázaival való egybehasonlításukból kiderüljön, hogy e lakosság a századok során testi tekintetben is több rendbeli átalakúláson ment keresztül, a melyeknek eredetéről és okairól az alábbiakban kívánunk szólani. Tulajdonképen csak koponyák részesültek eddigelé tüzetesb vizsgálatban: A csontváz többi részei közül többnyire csak a hosszabb és a medencze- csontok maradtak fenn többé-kevésbbé ép állapotban. Ezeket azonban eddig alig méltatták figyelemre, pedig ez épen nem lenne érdektelen és fontosság nélküli dolog. Különben érthető, hogy a fönmaradt csontváz-részek közül első sorban épen a koponyákat vették vizsgálat alá. A kutatók az élő fejben látják az emberi test legnevezetesebb részét; hisz ennek üregében székelt az agy, a test legfőbb életműszere, s egyszersmind az arczvonások azok, a melyek alapján legjobban megkülönböztethetők a különféle népek, a különféle fajok és egyes emberek. Egészen természetes tehát az a következtetés, hogy