Page - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

434 csínos mennyezete és oszlopocskái vannak. Ezek faragványai a falusi ács- mestereknek nemcsak ügyességéről, hanem jó ízléséről is tanúskodnak. Az oszlopok közt néhol félkörívek húzódnak, melyek szintén fából vannak faragva. Az erkély, mint a cseh ház jellemző része, nemcsak a tornácz fölött, hanem az épület egyéb részein, vagy a tetőre támaszkodó és erős oszlopokon nyugvó melléképület (vystupek) és a magtár előtt is látható. Nem kevésbbé jellemző része a cseh faháznak a homlokpajzs (Stít, a tábori kerületben bedro, nyugati Csehországban perenf\ legtöbb helyütt pedig lomenice). Ezen mutatják ki az ácsok leginkább ügyességüket és ízlésüket. A legszebb díszítésű homlokpajzsok a régi házakon találhatók. Keresztléczek több mezőre osztják e pajzsot; e mezőket pedig megint arányos távolságú függőleges, vagy sugarakként elágazó rovátkok tagolják, melyek ívekkel, vagy egyszerű fejekben végződő oszlopocskákkal díszítvék, vagy a pajzs fölszínéből kiálló, fogas szélű hézagok (úgy nevezett csipkék, krajky) adnak e homlokdísznek festői tekintetet. A pajzs legfelső részén a deszkába vágott szív, vagy csillag, néhol kehely, vagy madár alakú bemetszések is emelik változatosságát. A ház ormát ép úgy, mint az egész házat, vagy egyáltalán nem, vagy pedig azzal együtt fehérre meszelik. Ily esetben némely vidéken az említett réseket feketére, az ablakrámákat pedig világoskékre festik. E rámák vagy egészen egyszerűek, vagy festett virágokkal díszítvék. Az orompajzs fölött a tetőgerinczből rendesen egy kis zsindelyes ernyő nyúlik előre, melynek kabr'mec, kukla, kabelka a neve. Fölötte van a inakovice (mákvirág) nevű tetőbokréta, a melyet itt-ott kehely, vagy szélvitorla (vrzátko) helyettesít. A homlokernyő alsó részén, a belseje felé egy deszka (záklopa) van, a mely emléktáblául szolgál. Ezen valami jámbor mondást látni, vagy azt, hogy ki és mikor építette a házat. Ilyen fölíratos, festett virággal, vagy egyéb díszítéssel ellátott ernyőket a főépületen kivűl gyakran a magtáron is látni, a pajtán azonban soha sem. Vannak azonban, kivált Közép-Csehország újabb házain ilyen tetőernyő nélküli oromfalak is. Az ernyő alatt őszszel a falusiak berkenyét aggatnak föl, hogy a fagy megpuhítsa. A tábori kerületben, Bechyn környékén és a vele szomszédos vidéken is Bertalan napján (aug. 26.) berkenye-koszorút akasztanak a ház ormára, mely a következő év Bertalan napjáig függ ott, s akkor ismét újjal váltják föl. Ez a szokás azon a legendán alapúi, hogy a szent apostol, miután megnyúzták, eltűnt, s mikor fölkutatására parancsot adtak azzal a hozzá-