Page - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

443 zsíipszalmát ócska női ruhákba öltöztetnek s azt egy póznára szúrva, kiviszik a faluból, ott levetkőztetik és valami folyóvízbe dobják. E szalmabáb neve Marena, Moréna, Smrt, vagy Smrtola, és a halált, illetőleg a telet ábrázolja. Aztán egy fiatal fenyűfácskát vágnak ki, a melyet a nyár (líto) jelképeűl színes szalagokkal, tarka papirszeletekkel és üres tojáshéjakkal aggatnak tele s visszatérnek vele a faluba, a hol házról-házra járván, ily kezdetű dalokat énekelnek : Smrt plyne po vodé\ nővé léto k nám jede . . . (A halál a vizén úszik, az új nyár hozzánk jő . . .); S?nrt nese?ne ze vsi, nővé léto do vsi (A halált kiviszszük a faluból, az új nyarat behozzuk a faluba); vagy: Moréna, Moréna, kam jsi klice déla? Déla jsem je, déla Svatému Jirí . . . (Moréna, Moréna, hová tetted a kulcsaidat ? Szent Györgynek adtam . . .); avagy : Líto, líto, kdes tak dlouho óylo? U studánky u vody mylo ruce i nohy (Nyár, nyár, hol voltál oly sokáig? A kútnál, melynek vizében mostani a kezemet és a lábamat). Virágvasárnapon (kvétná nedéle) zsenge fűzfabarkát (kociíky) szentel- tetnek a templomban, e galyacskákat a képek és a tükör mögé, vagy a mestergerendára rakják a szobában, az istállóban a jászolba is tesznek, sőt a mezei földekre is hintenek belőlük, hogy Isten áldását biztosítsák és zivatar, meg jégkár ellen védekezzenek velők. Három ily barkát lenyelni kígyómarás, torokbaj és láz ellen is jó. Ezzel már a tavasz elejére értünk, melynek első hírmondóit szorgosan megfigyeli a nép. így az első fecskét örvendve üdvözlik, a kakuk szólását figyelmesen számlálgatják, mert ebből tudhatni meg, hány év múlva megy a leány férjhez, vagy hány esztendeig él még az illető. Mikor az ember tavaszszal az első égzengést hallja, valami súlyosat emeljen, vagy henger- gőzzék meg a földön, akkor erős lesz és nem kap derékfájást. Az első tavaszi dörgés után az ibolya elveszti az illatát. Mikor a béres tavaszszal először megy ki a földre szántani, a cselédleány vízzel önti le, hogy az egész éven át ép és serény legyen; hasonlót tesz a szolgalegény a leánynyal, mikor ez először megy ki szénáért. A húsvéti (svátky velikonocni) szokások közt még sok ősi, pogánykori emlék töredéke él, a melyek eredeti értelme még eléggé kivehető, jóllehet ma már egészen a keresztény ünnepi szertartásokhoz simúlnak. Zöldcsütörtökön (zeleny c kertek) mézeskalácsot, úgy nevezett jidáse-1 esznek s a marhának is adnak egy darab mézes kenyeret. Ugyané napon vetik a petrezselymet, borsót, kelkáposztát és szentelt pisztácz-ággal kiűzik 56*