Page - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2
Image of the Page - 443 -
Text of the Page - 443 -
443
zsíipszalmát ócska női ruhákba öltöztetnek s azt egy póznára szúrva, kiviszik
a faluból, ott levetkőztetik és valami folyóvízbe dobják. E szalmabáb neve
Marena, Moréna, Smrt, vagy Smrtola, és a halált, illetőleg a telet ábrázolja.
Aztán egy fiatal fenyűfácskát vágnak ki, a melyet a nyár (líto) jelképeűl
színes szalagokkal, tarka papirszeletekkel és üres tojáshéjakkal aggatnak tele
s visszatérnek vele a faluba, a hol házról-házra járván, ily kezdetű dalokat
énekelnek : Smrt plyne po vodé\ nővé léto k nám jede . . . (A halál a vizén
úszik, az új nyár hozzánk jő . . .); S?nrt nese?ne ze vsi, nővé léto do vsi
(A halált kiviszszük a faluból, az új nyarat behozzuk a faluba); vagy: Moréna,
Moréna, kam jsi klice déla? Déla jsem je, déla Svatému Jirí . . . (Moréna,
Moréna, hová tetted a kulcsaidat ? Szent Györgynek adtam . . .); avagy :
Líto, líto, kdes tak dlouho óylo? U studánky u vody mylo ruce i nohy
(Nyár, nyár, hol voltál oly sokáig? A kútnál, melynek vizében mostani
a kezemet és a lábamat).
Virágvasárnapon (kvétná nedéle) zsenge fűzfabarkát (kociíky) szentel-
tetnek a templomban, e galyacskákat a képek és a tükör mögé, vagy a
mestergerendára rakják a szobában, az istállóban a jászolba is tesznek, sőt
a mezei földekre is hintenek belőlük, hogy Isten áldását biztosítsák és
zivatar, meg jégkár ellen védekezzenek velők. Három ily barkát lenyelni
kígyómarás, torokbaj és láz ellen is jó.
Ezzel már a tavasz elejére értünk, melynek első hírmondóit szorgosan
megfigyeli a nép. így az első fecskét örvendve üdvözlik, a kakuk szólását
figyelmesen számlálgatják, mert ebből tudhatni meg, hány év múlva megy
a leány férjhez, vagy hány esztendeig él még az illető. Mikor az ember
tavaszszal az első égzengést hallja, valami súlyosat emeljen, vagy henger-
gőzzék meg a földön, akkor erős lesz és nem kap derékfájást. Az első tavaszi
dörgés után az ibolya elveszti az illatát. Mikor a béres tavaszszal először
megy ki a földre szántani, a cselédleány vízzel önti le, hogy az egész éven
át ép és serény legyen; hasonlót tesz a szolgalegény a leánynyal, mikor
ez először megy ki szénáért.
A húsvéti (svátky velikonocni) szokások közt még sok ősi, pogánykori
emlék töredéke él, a melyek eredeti értelme még eléggé kivehető, jóllehet
ma már egészen a keresztény ünnepi szertartásokhoz simúlnak.
Zöldcsütörtökön (zeleny c kertek) mézeskalácsot, úgy nevezett jidáse-1
esznek s a marhának is adnak egy darab mézes kenyeret. Ugyané napon
vetik a petrezselymet, borsót, kelkáposztát és szentelt pisztácz-ággal kiűzik
56*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Volume 14/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország I (2)
- Volume
- 14/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1894
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 22.22 cm
- Pages
- 340
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch