Page - 444 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2
Image of the Page - 444 -
Text of the Page - 444 -
444
a házból a bolhákat. Nagypénteken (velky pátek) napfölkelte előtt kimennek
a falu mellett elfutó patakra, vagy folyóra s megmosdanak benne, aztán
mezítelen térddel letérdelnek a gyümölcsös kertek és földek harmatos füvére
és hideglelés elleni imádságot mondanak. A teheneket és lovakat szintén
kora hajnalban három forrásból merített vízzel mossák le, hogy bogarak
és betegségek ellen védve legyenek. E napon, azt tartják, a passió olvasása
alatt a földbe rejtett kincsek föltárúinak. Nagypéntekről nagyszombatra
viradó éjjel egy ingre vetkőzve a gyümölcsös kerteken végig futkosnak
s e szavakkal: „Kötözködjetek, fák; ha nem kötözködtök, kivágunk benne-
teket44 — szalmakötéllel csavarják körűi a fákat, hogy a szél le ne rázza
a gyümölcsüket és hogy bő termésük legyen. Nagyszombaton (bílá sobota)
„elégetik a Júdást44 és a szentelt szénből néhány darabkát a háztető alá,
meg a szántóföldekbe dugnak, hogy amazt tűztől, ezt jégkártól megótal-
mazzák. Mikor nagyszombaton a harangok újra megszólalnak, jó a gyümölcs-
fákat megrázni, hogy bőven teremjenek. Hűsvét vasárnapján (bozí kod
velkonocní) a templomban bárányt, kalácsot, tojást és bort szenteltetnek.
Odahaza a szentelt eledeleket fölszeldelik s az egész háznép mindenik tagja
kap belőlük egy-egy darabkát.
Szláv eredetű ősi szokás a Csehországban még ma is mindenütt dívó
húsvéti vesszőzés (pomlázka, binovácka, dynovacka, smigrnst, smerkust).
Pomlázka stb. tulajdonképen annak az öt-hat fűzfa vesszőből font és tarka
szalagokkal ékített húsvéti virgácsnak a neve, a melylyel az ünnep hétfőjén
a legények a leányokat addig verik, a míg pirosra festett és gyakran igen
szépen kiczifrázott tojással (kraslice) meg nem váltják magukat. Ez ajándékot
és az egész szokást is jelöli a pomlázka szó. A húsvéti vessző a megifjodott és
megifjító természet jelképe, s azt tartják, hogy a kit megcsapkodnak vele,
az az egész éven át egészséges marad. A kisebb gyermekek ilyen vesszővel
sorra járják a házakat és alkalmi énekeket mondanak, minő pl. a Hody,
hody do provody, dejte, pam\ vejce stb. (Húsvét, húsvét! gazdasszony, adj
tojást) kezdetű, a miért aztán tojással, almával, kalácscsal és egy-egy
krajczárral ajándékozzák meg őket. A tojásokra aztán játszanak, még pedig
úgy, hogy a hegyükkel összekoczintják őket, s a kié előbb törik el, az a
vesztes. Régebben lejtőn is gurigálták a tojásokat, és az nyert, a kié a leg-
messzebbre gurúlt.
Húsvét keddjén viszont a leányok verik végig a pomlázká\al a legé-
nyeket, fiúkat.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Volume 14/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország I (2)
- Volume
- 14/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1894
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 22.22 cm
- Pages
- 340
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch