Page - 524 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

524 nevezett „ Salzmäste44, vagyis afféle udvarmesternő, ki őt a lakodalom rendezésében és a lakomára való felügyeletben támogatja. Elmaradhatatlan a lakodalmi eledelek (kivált az egerlandiak) közül a rizsleves és a köleskása, a mely mézzel bőven meg van édesítve s e mellé még czukordarabkákkal, mézeskalácscsal és egyéb nyalánksággal van a tetején dúsan megrakva. Ezért szokás a mindenben kotnyeles emberről mondani, hogy „olyan, mint lakodalmon a köleskása14. A tál tartalmának egy jó részét a kéregető („auf- geibend44) szegény gyermekek és a falu Ínségesei közt szokás kiosztani. A lakomára hivatalosak már többnyire megelőzőleg magukkal viszik a házhoz az eledelbeli járulékukat, baromfit s más egyebet. Némely helyütt (példáúl Reichenbergben s keleti Csehországban) a lakoma után ajándékozzák meg a menyasszonyt. A lakodalmi asztalt kivált régebben nagyon is dúsan meghordták, a miért is az egeri városi hatóság 1360-ban és 1614-ben újból eljegyzési, lakodalmi és keresztelő ünnepségi rendtartást volt kénytelen a túlkapások ellen kibocsátani. Ezekben mindössze három asztalt engedélyez a tanács, melyek mindegyikénél csupán tizenkét vendég számára legyen terítve, s összesen legfölebb nyolcz akó sört szabad csak elfogyasztani. A lakomával járó mindenféle tréfás szokások közé tartozik a meny- asszony ellopása és kiváltása, továbbá egyik czipőjének a lábáról való elcsenése, a miért szintén váltságdíjat kap az, a kinek sikerűi, meg a czukor- golyócskákkal való dobálás és más efféle. A lakoma ételeinek fölöslegéből az otthon maradottaknak is jut. („Bescheidgeben44, vagy a felső Eger-vidéken „B'schaai44, Saaz-környékén „Hochzattsbrockn44, az Elbe-menti alföldön és Aussigban .Mitgebringe44, Reichenbergben és az Iser-vidéken „Hickeln- Schicken44). A lakoma után a nászünnep első napját a táncz fejezi be, melyet a vőfély nyit meg a menyasszonynyal. Az Egerland felső vidékein a leg- kedveltebb tánczok közé tartozik az ú. n. „Trischlag44, melyet fölváltva kétnegyedes és háromnegyedes ütemben járnak. A saazi síkvidéken, az Eger középtáján, a Duppaui- és az Erczhegységben ilyenkor legjobban szerették a „Schleifer44-t (keringő) és a „Hopser44-t (galopp) tánczolni, mely utóbbi név a tánczot általában is jelenti. Reichenberg környékén megint a „Hoppich"-ot (keringőt) járják leginkább. Az Óriás-hegységben a tiszteleti táncz, melyet a „Plumpatsch44 (szószóló) fölkérésére a társaság legtekintélyesb vendégével járt el a menyasszony, a „Buschkarante44 nevű menuette-féle táncz volt. Egyébként itt is a német keringő (az ú, n. pDeutschtanzen44)