Page - 533 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

533 be mind, egyetek mind velünk, egyetek, igyatok, a mennyi belétek fér!) A legszámosabbak és a legtőbbfélék az asszonyok és leányok karácsonyéji szokásai. Az Elbe s részben az Eger és a Biela mentén is gyakorolják a „kulcsok zörgetésett szokását, a mely abban áll, hogy a leány kimegy egy határkőhöz, ott megzörgeti az ú. n. „örökség"-kulcsait s e közben így szól: „Kulcsocska, kulcsocska, zörögj; kutyuska, kutyuska, ugass; mondd meg, hol lakik a szeretőm?" (Aussig vidéke.) Általánosan elterjedt a tyúkok meg- kérdezésének szokása is. (Saaz környékén „Hühnersteigklopfen" ; Aussigban, Leitmeritzben „ Hühnersterlen", az ó-felnémet stiuran (fölzavarni) szótól; Hohenelbében s az Óriás-hegységben „Hühnerstochern"). Ha a kérdezésre a kakas szólal meg, vőlegényt jelent. Hasonló szándékkal gyakorolják a hasábfa - hordást is ( „ Scheitholen ", „ Steckenzählen ", „ Knüppeltragen "). A sötétben egy fogással fölnyalábolt fadarabok száma és minősége jelenti a jövőt: páros számúak szerencsét, görbék púpos férjet jelentenek. Nagyon kedvelt a vízbe, kútba nézés, a rőzsetörés, éjfélkor való tűznézés, meg a gyertyaúsztatás is („Lichtelschwimmen"), a melynél a dióhéjon megúsztatott gyertyácskák közül kettőnek a víz színén való találkozása szerencsés házas- ságot, a gyertyák valamelyikének kialvása hirtelen halált jósol. Háború vagy béke, élet vagy halál, jó vagy rosz termés felől a sorsot úgy is meg lehet kérdezni, hogy a kíváncsi a jászolba fekszik s ott kihallgatja a karácsonyest éjjelén megszólaló lovak beszédét. De ezzel már nem egy paraszt megjárta, mert olyan roszat hallott, hogy ijedtében szörnyet halt, a mint a nép mondja. A karácsony és vízkereszt közti éjszakákon végezik az úgy nevezett kenyér- és késpróbát, hogy megtudják, nedves vagy száraz lesz-e a következő nyár; továbbá a gabnapróbát, hogy megkérdjék, vájjon a tavaszi vagy az őszi vetés fog-e jól fizetni. Dauba kerületében sűrű csillagos karácsonyéj jó komlótermést jelent. Reichenbergben és környékén régóta dívott az úgy nevezett „Hader- töppeln" (rongyos fazék) és a „szerencseugrás" szokása. Három egészen egyenlő fazék közül az egyikbe kenyeret, a másikba valami pénzdarabot, a harmadikba meg egy rongyot dugnak titkon, s aztán a melyiket a jövőjére kíváncsi választja, az mutatja meg a sorsát: eleségben, pénzben való bőséget, vagy nyomorúságot. Még regényesb babonák is járatosak. így éjfélkor által- útnál meg lehet mindazokat látni, a kik a jövő évben meghalnak, kivált ha a szemlélő koporsódeszkának a görcshelyén át néz, mint délnyugati Cseh- országban tartják. Kincsásók ez éjjel áldozzák a fekete macskát vagy fekete kakast a hegyvidéken és az érczbányák kerületeiben.