Page - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

538 a kiknek egyike „téltt-nek, a másika „nyáru-nak öltözve, a helyzetre vonat- kozó párbeszédekben és dalokban jelenítették meg drámailag a természetben lefolyó harczot. Mások meg a „koporsóban fekvő kígyó44-t („Särglein und Schlange"), vagyis a koporsóba zárt telet és halált hordták körűi. A leg- általánosabb elterjedtségű szokás mégis a „halálkihordás" az úgy nevezett halálvasárnap előtt vagy után. A fiúk, vagy a legények póznára tűznek egy szalmabábot (hasonlót, a „Tödin44 nevű nőnemű „halál44-t, a leányok is visznek ki) s kiviszik a mezőkre, a hol végűi énekszóval és újjongással elégetik vagy a vízbe dobják. Egy lépéssel közelebb visz már bennünket a tavaszünnephez a „nyári báb-járásu („Sommerdockengehen44) szokása, melylyel fiatal leányok szépen földíszített s egy fenyűgalyra feltűzött bábut visznek házról-házra s e közben a nyarat dicsérő éneket zengenek. A húsvét-ünnep köré szintén számos általános és különösebb népszokás fűződik. Zöldcsütörtökön a reggeli előtt a Saaz vidéki gazda kertjében és földjén a tavaszi vetésért imádkozik. Keleti Csehországban (Reichenberg) napfölkelte előtt egy mézes kenyérdarabot dobnak a kútba és a zsenge vetésbe engesztelő és szelleműző áldozatúl. A Leipa vidékén a kutyáknak egy darab mézes zsemlyét adnak, hogy azzal a veszettség ellen biztosítsák őket. A reichenbergí tájon, de a szász határvidéken és egyebütt is már nagy- csütörtökön eléneklik a „Május, kedves május, adj nekünk sajtot és tojást44 kezdetű dalt s ezzel a zöldcsütörtöki körjáratatot („Gründonnerstaggeln44) mintegy májusi körmenetté avatják. A legélénkebb alakjában gyakorolták régóta e szokást Braunau táján, a hol e napon az egész ifjúság, ki gyalog, ki kocsin, kirándúlt nagyobb részt az egész vidéken szanaszét lakó kereszt- szüléihez. Nagypénteken némely helyütt, így Zwickauban, passió-játékokat tartottak. Nagyszombat reggelén a komotaui, saazi, kaadeni, leipai és más kerületekben a folyóvízben való mosakodás szokásos, mely széppé tesz és betegség ellen óv. Este pedig az Eger középtáján és az Aubach- völgyben a szolgáló leányok zsenge rozsot szednek, zöld „húsvéti vetést44, melylyel másnap reggel meghintik az ágyban fekvő házbelieket s a lovak- nak és a szarvasmarhának is kóstolót adnak a tavasz ébredő életének ez első üdvözletéből. A gazdák húsvét éjszakáján éjféltől hajnalig földeik körűi a „húsvéti nyargalástt-ra mennek, hogy jó termést biztosítsanak. Napkeltekor aztán meglátják a nap három örömszökését. A szász határon, de az Elbe alvidékén (Aussig, Leitmeritz, stb.) e húsvéti nyargalás csapa- tokban, kiváló ünnepiességgel és trombitaszó mellett történt s a templom