Page - 17 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

17 könyvébe, mely 1696-ban jelent meg e kettős czímen : „Capeila regia. Kaple královská zpévní a musikalní v re£i a v jazyku íeském svatováclavském". Épen ennek az előszavában közli Dlouhovesky az imént említett adatot. Az állapotok különben szemlátomást javúltak. Prága zeneművelő köreinek törekvéseiről érdekes tanúságot tesz egy irodalomtörténeti emlék. 1701-ben jelent meg Prágában az újabb kor első zenei lexikona, a „Clavis ad thesaurum magnae artis musicae" czímű ismerettár, melynek szerzője, Janovka Tamás Boldizsár, műve czímlapján a „cseh, kuttenbergi patrícius, a bölcselet magistere és az óvárosi Teyn-templom orgonásaw jelzővel illeti magát. Már a XVII., de még sokkal inkább a XVIII. században az or- szág határán túlra is kerültek részint véletlen életkörülményeik miatt, részint önszántukból egyes nevezetesb cseh zenészek. Itt e korszak első feléből csak három jeles művészt említünk, a kikre Csehország méltán büszke lehet. Első ezek közt Hammer schmidt András, ki 161 l-ben szü- letett Brüxben; 1635-ben a szászországi Freiberg Szent Péter-templomának orgonása lett s 1639-ben ugyanily minőségben a zittaui János-templomhoz került, hol nagy tisztes- ségre és jóllétbe jutva halt meg 1675 október 29-én. Számos nyomtatott munkája közül kivált az öt részből álló „Zenei ájtatosságoku és az „Ünnepi, bűnbánó és hálaadó énekek", legfőképen pedig az „Isten és egy hívő lélek közötti párbeszédek" szereztek számára az egykorú német zeneszerzők sorában előkelő helyet. Az úgy nevezett concert-stilusban írt egytől kezdve tizenkét, sőt több szólamra, többnyire zenekisérettel s helylyel-közzel templomi choral-dallamokat is szőtt szerzeményeibe, úgy, hogy nem csupán az újabb protestáns egyházi zene úttörői közé tartozik, hanem legutóbb említett munkájával Händel és Bach méltó elődjének nevére is érdemesül. — Cs. 3 Hammerschmidt András.