Page - 45 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

45 Az 1860-ik év október 20-ával kezdődő alkotmányos élet általában igen kedvező hatással volt a cseh nép összes művelődési törekvéseire. A fölpezsdűlt egyesületi szellemet buzgón ápolta a gyorsan fejlődő napisajtó, s a művészet érdekei ezentúl a politikai tényezők hathatós támogatására is számíthattak. Az új irányban a „Hlahol" (Hang) nevű dalegyesűlet alapítása (1861) volt az első lépés. Már 1859-ben alakúit ugyan Tauwitz Ede vezetése alatt egy féríi-dalegyesűlet, a mely rövid ideig tartó kétnyelvű átmeneti időszaka után két egyesületté szakadt: a még ma is fönnálló német férfi- dalkörre és a cseh „Besedáu-ra. Ez azonban az időközben leginkább Lukes János operaénekes buzdítására alakúit „HlaholMal nem bírta ki sokáig a versenyt és a hetvenes években megszűnt. A „Hlahol" ellenben gyorsan fejlődött, főkép Bendl Károly buzgó művezetése alatt (1865—1877) s csak- hamar Prága legerősebb és legjobban iskolázott daloskörévé vált, kevéssel utóbb pedig, Kitti vezetése idején vegyes karrá bővülve, már a legnehezebb föladatokat, így Beethoven D-dur-miséjének és Berlioz requiemének elő- adását is sikerrel oldotta meg. A prágai „Hlahol" mintájára alakúit s többnyire ugyané nevet viselő számos egyesület úgy a fővárosban, mint a vidéken a lehető legjobb hatással volt a cseh karének ápolására, valamint a zeneszerzésnek e téren való föllendülésére is. Ugyanez időtájt különben Morvaország felől is erősen hatott a buzdító példa. Krtzkovsky Pál Ágoston- rendű szerzetes ugyanis a négyszólamú karének népies szellemben való földolgozására addig még páratlan rátermettséget tanúsított s ezzel nemcsak a karének nemzeti szellemben való fejlesztését mozdította hatalmasan elő, hanem enemű magasb művészeti törekvéseknek is derekasan egyengette az útját. A cseh kardal-szerzők hosszú sorában nemsokára Bendl Károly (szül. 1838-ban Prágában s az ottani orgonaiskolában nyerte zenei kikép- zését) foglalta el az első helyet; azonban több zenekiséretű, nagyobb énekkari művet és igen sok kedvelt dalt is szerzett. A második — s mint a következés megmutatta, a legnevezetesb lépés volt a cseh ideiglenes színház megnyitása 1862 október 18-án s annak a német országos színháztól nem sokkal utóbb történt elválasztása. Ezzel ugyan a negyvenes évek óta szüntelenül egy önálló cseh nemzeti színház alkotására irányúló törekvés még nem érte el végső czélját, de a Ferencz- rakparton álló szerény új házban mégis nevezetes támaszpontra lelt e törekvés, a melynek teljes valósúlását mind jobban elősegítették a színháznak egyre gyarapodó művészi eszközei. A „ Vízhordóu-val kezdődő műsor csakhamar