Page - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

54 félretették. Dvorák Antal ugyanez év novemberében színre került „Král a uhlír"-jának érdekes előzményei voltak. Eredeti zenéje ugyanis olyan énekel- hetetlennek bizonyult a próbák során, hogy szerzője maga is jobbnak látta visszavonni, de a helyett, hogy e miatt duzzogott volna, néhány hónap múlva már teljesen új zenével mutatta be a különben épen nem alkalmas szöveget. Ez új alakjában a közönség zajos tetszéssel fogadta a művet, mely még évek múlva is helyt állott a cseh nemzeti színház műsorán. Az önuralom e szép tette igen jellemző az akkor még küzdelmes éveiben önmagával vívódó tehetségre, mely ép azon időtájt kezdett kitörő hevét lassankint mérsékelve, lehiggadni. Dvorák előtt is csak szívós küzdelem árán nyílt meg a művészi pálya. 1841 szeptember 2-án született az Elbe-menti Mühlhausenben, hol apja korcsmáros és mészáros volt s ugyané mesterségre szánta a fiát is, kinek már szülőhelyén, aztán Zlonitzban és Cseh-Kamnitzban töltött tanúlóévei alatt jelentkező zenei tehetsége azonban végre is legyőzte az apa ellenkezését. A prágai orgonaiskolából 1860-ban került ki a rendkívül tehetséges, kitűnően iskolázott, de egyelőre még önmagával tisztában nem lévő s hatalmasan forrongó tehetség. Egészen önerejére lévén szorúlva, Komzák polgári zene- karába állott be brácsásnak, majd 1862-ben a cseh színházi zenekarba került, melynek tagja maradt a további tizenegy éven át. Mindenfelől tódúlt a sok és sokféle hatás a rendkívül fogékony lelkű ifjúra, a ki eleinte nem is igen bírta azokat földolgozni, még nem lévén elég erős uralkodni rajtuk; de évek múltával aztán jól megtanúlta ezt is, miután előbb idestova ingadozva, szorgalmasan írogatta a négyeseket és symphoniákat, melyeket nem adtak elő; sőt már egy „Alfred" czímű (német) operát is szerzett, mely soha sem került a lámpák elé. Végre 1873-ban döntő fordúlat állott be sorsában: a „Hlahol" egy hangversenyén „ Hymnus u-ával, e hatalmas karral, oly viharos tetszést aratott, a milyen csak kevés van följegyezve a prágai zenészet évkönyveiben. A közönség és a kritika egyhangú Ítélete a legjobbak mellé sorolta őt s a legmagasb várakozásokkal nézett jövője elé, melyek nem is hiúsúltak meg. A kedvező fogadtatás után, melyben „Král a uhlír" részesült, „Tvrdé palicett (A buksi) czímű egyfelvonásos darab írásához látott, mely azonban csak évek múltán (1881) került előadásra. Megelőzték ezt: 1876 tavaszán egy komolyabb tartalmú érdekes mű, a „Vanda", és 1878 elején egy (azóta Drezdában és Bécsben is előadott) víg opera, a „Selma sedlák" (Hunczut a paraszt), mely utóbbi élénk és heves lüktetésű zenéjében Smetana nemzeti irányának erős hatását mutatja. Dvorák valóban