Page - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

68 csodák és kalandok világába, a romanticismus iránya egyes honi uralkodók (nevezetesen I. Venczel, II. Pfemysl Ottokár és Luxemburgi János), valamint némely cseh főurak példája nyomán általánosan uralkodóvá lett; de elég korán uralomra vergődik az askesis iránya is, mely a valódi érdemet a lélek- nek a testi világ elíeni küzdelmében, az önmegtagadásban és alázatosságban látja, mígnem a képzelet szabad röptének egészen szárnyát szegi az erkölcsi elmélkedés, a való élet szemléletének pedig a puszta elvont fogalmak szerepel- tetése lép helyébe, mi által a költészet nagyabb részt meddő és üres verseléssé alacsonyul. E kor termékeinek az alapváza ritkán eredeti, a régebbieké rendesen latin, a későbbieké gyakran német forrásokból ered. A világi költészet műfajai közül a leggyérebben fordul elő a lyrai. Még Franczia- és Németországban a XII. század óta a lyra a fejedelmi és főúri udvarok kegyének verőfényében dúsan és üdén virúl: addig cseh földön a nemzeti lantos költészet nem fejlődhetik, minthogy a lyrikus műalak iránt mutatkozó kedv, a hol a felsőbb körökben egyáltalán nyilvánul, nem a honi, hanem majdnem kivétel nélkül csakis az idegen költészet pártolásában áll, a mint ez I. Venczel és II. Pfemysl Ottokár koráról tudva van. Csak a prágai egyetem alapítása (1348) után idézett elő e részben némi változást az újonnan támadt mozgalmas diák-élet, mely a lyrai műköltés legkiválóbb terjesztője volt. Ebbeli működésének számos és változatos tanújelét mutatják a XV. század kéziratai. Az emlékek értéke különböző s külalakjuk nyugati formák utánzata. Nevezetes vonás azonban némelyiknél a félig még műkölté- szeti, de már félig népies jelleg. Jóval kedvezőbb sorsa volt Csehországban a külföldi epikus költészetnek. Ennek romantikus iránya első, egyházi rendű művelőinek óhajtott alkalmat nyújtott keresztény példaképek és erények dicsőítésére, a világi kortársaknál pedig a minden kalandos dolog iránt való élénk érdeklődés tette kedveltté. Ez a nagy kedveltség nem kevéssel járult külalakja tökéletesítéséhez, valamint tárgyainak tarka változatosságához is, mert a számos és terjedelmes vallási tárgyú költemény mellett egész sora keletkezett a világi regényes elbeszélé- seknek is, a melyekben idegen, még pedig ó-kori, német és breton tárgyak kerültek földolgozásra. A világi tárgyú emlékek sorát időrendben és nevezetességre nézve is a Nagy Sándor tetteiről szóló elbeszélő költemény — az Alexandreis — nyitja meg. Hét töredékben csak mintegy a fele van meg az egész eredetinek, mely körülbelül a XIII. század utolsó negyedében keletkezhetett. Anyagát