Page - 91 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

91 továbbá Mnichovi Velensk^ Ulrik, lovagi rendű nemesember s egy ideig szintén nyomdász, Ceska János, a Pernstein család nevelője és mások. Az eddig említett férfiak voltak a csehországi humanismus első meg- honosítói, törekvésük azonban nemcsak arra irányúit, hogy az irodalmi nyelvet irályilag csiszolják, hanem ép úgy, ha ugyan még nem buzgóbban iparkodtak azon is, hogy tartalmát is bővítsék az irodalomnak, a mennyiben a görög és latin emlékekben a művelődési eszközök kimeríthetetlen kincstárát ismerték föl. Ez a nézetük utóbb általánosan elterjedt; csak az az egy sajná- latos, hogy a kor szellemének hatása alatt mindegyre csak az erkölcstanító és vallásos tárgyak részesültek kiváltságos kedvezésben. Az ebből következő unalmas egyhangúságért aztán nem igen ad kárpótlást az irálynak bármely jelessége sem. A XVI. század második felében a humanismus legjobb ápolóhelyei azon számos iskolák, a melyeket külföldi minták szerint az országban állítottak. De az ezekben ápolt humanismus már egészen más, mint az előző éveké; a régibbnek nemzeti jelleme helyébe egészen világpolgárias színezet lép s nagyobb részt meddő latinismussá fajúi el az egész irány. A latin nyelven való versfaragás dúsan virágzik s kivált Rudolf császár alatt éli valóságos aranykorát, a mikor művelőinek száma több százra emelkedett. Nem kevés és köztük nem egy jelesb tehetséget is elvont ez a divat a nemzeti iro- dalomtól ; példákúl csak a szép lelkű Choterinai Collinns Máté mestert (1516—1566), a prágai főiskola tanárát említjük, ki I. Ferdinánd korában aratta költői babérait s a tudós, fenkölt szellemű Hodéjovi Hodejovsky János lovag (megh. 1566), Csehország helyettes országbírája oltalma alatt virágzó költőiskolát alapított; fölemlíthetjük továbbá Limusai Mitis Tamást (meg- halt 1591), Hlavacovi Crinitus Dávidot (meghalt 1586), Cropacius Gáspárt (meghalt 1580), Carlsbergi Carolides Györgyöt (meghalt 1612), Nudozeri Benedicti Lőrinczet (meghalt 1615), Wodfianus Campanus Jánost (meghalt 1622) és sok mást. A humanismus mellett e kor irodalmába a vallási mozgalom nyúlt be legmélyebben. A huszita háborúkkal ugyanis az egyházi intézmények és a vallási élet átalakítására irányúló törekvések koránsem aludtak el, hanem tovább éltek Podébrad György és a Jagellók alatt is. Lángszavú hitszóno- koktól, kiknek egyike volt ifjabb éveiben Rokycana, s mély szellemű búvá- roktól, milyen Chelficky Péter volt, szüntelen buzdítást nyerve, kisebb vallási társúlatok alakúltak, melyek főképen erkölcsös életre törekedvén, 12*