Page - 102 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

102 1553) Vorliíny Aquilinas Pál fordításában, továbbá Elbingi Plácel Venczel „Historie zidovská" (Zsidó történet, 1590) czímű munkája. Idegen országokról és népekről sok és kedvelt olvasmányt adott Münster „Kosmographiaa-ja (1554), melyet I. Ferdinánd buzdítására dolgozott át a tudós Puchovi Zsigmond, az eredetit jóval fölűlhaladó óriási terjedelművé bővítve. Mintegy kiegészítésképen sorakoztak e mellé a különféle török krónikák és útleírások, nevezetesen azok, melyek az igéret földéről szólottak. Legbecsesebbek e részben egyes honi zarándokok útleírásai, minők Kabátník Mártoné, egy leitomischli polgáré, ki 1491-ben Prágai Lukács testvérrel és a cseh testvériség két más tagjával keletre küldetett, hogy ott az őskeresztény községek maradványait fölkutassák; továbbá Lobkowitzi Hassenstein Jánosé (megh. 1517), Lobkowitzi Bohuslávnak, a híres humanistának fivéréé, Vlkanovi Prefát Ulrik (megh. 1565) prágai polgáré és Polzitzi Harant Kristóf tudós nemesemberé (megh. 1621), ki a fehérhegyi ütközet után életével bűnhődött politikai pártállásaért. Egy más nemesembernek, Mitro- vitzi Vratislav Venczelnek (megh. 1635) 1592-től 1595-ig török fogságban szenvedett gyötrelmeiről szóló leírása szintén egyike e kor úgy alaki, mint tartalmi tekintetben legérdekesb emlékeinek. Az elméleti tudományosság többi ágaiban kifejtett munkásság nem volt ugyan oly élénk, mint a theologia, jogtudomány és történetírás terén, de azért azokban is nem egy érdekes művet mutathat föl e kor. A bölcselet továbbra is a vallás-erkölcsi irányt követi; nagy kedveltségnek örvendenek ez ágban kivált a rövid alapelvek és oktató'értekezések gyűjteményei. Valódi haladásról csak a testvériség püspökének, Konelny Máténak (megh. 1622) iratai tanúskodnak. Politikai és társadalmi téren nagy álllamférfiúi belátásra vallanak Pernsteini Vilmos cseh főúrnak (megh. 1527), az emlékezetes Szent Venczel-egyezmény (1527) szerzőjének számos levelei, s még inkább az id'ósb Lerotíni Károlynak (megh. 1636), Morvaország kapitányának munkái, ki a szónoki próza mintaszerű alkotásaival tűnt ki. Altalános elméleti termé- szetű a terjedelmes „Politia historica" (1584), melyet Lauterbeck György német rRegentenbuchu-ja nyomán dolgozott át Veleslavín Dániel Ádám, és Závétici Závéta György „Schola aulicatt-ja (1607), melyben udvari emberek számára való oktatások és intések foglaltatnak. A természettudo7nányokat általán csak orvosi czélok szolgálatában művelték s így jobbára csak fűvész- könyvek összeállításával foglalkoztak e téren. Terjedelmes ilynemű munka jelent meg fametszetekkel díszítve 1517-ben Nürnbergben Cerny János