Page - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

162 nevezetes részük van Csehország németségének művelődési törekvéseiben. Más részt elzárkózottságukban nem egy sajátszerű népi vonást őriztek meg, s az alkotmányos korszakig még mindig rájuk nehezedő, bár szelídebb nyomás is erősítette közösségükben fejlődött s kiélesedett faji sajátságaikat. Kompért nagy szeretettel s oly erővel domborította ki, mint senki más, népének örömeit és szenvedéseit, az eléjük tornyosult merev gátak elleni SZÍVÓS küzdelmöket s elkülönzött létük szűkebb körében edződött szoros összetartásukat. Ghetto-novellái úgy művelődéstörténelmi, valamint költői szempontból egyaránt jelesek; mindenikük kitűnik a színezés hűségével, a jellemzett alakok tőrül metszett voltával, s ha végig olvassuk őket egész a „Romok között" czíműig, mintegy átéljük a szerző vezetése mellett egy népnek csöndes homályban lefolyó történetét, mely századok sötétségén át emelkedett föl a világosság és lelki szabadság színvonalára. Nem egy tehetséges követője akadt Kompertnek ez úton, melyen kivált Kohn S. járt kiválóbb szerencsével, ki ghettobeli elbeszéléseibe erősebb történelmi vonásokat elegyített s kinek „Gabriel" czímű érdekes novellája számos nyelvre le van fordítva. Az újabb és legújabb időben a németség irodalmi életének föltételei több tekintetben megváltoztak Csehországban. Az ötvenes években az a forradalom előtti irányzat, mely szorosan ragaszkodott egész Csehország szellemi egységéhez, legalább egyes jelenségekben még mindig nyilvánúl, így példáúl a Klar Pál Alajos alapította „Libussa" czímű folyóiratban, melyben nem egy becses közlemény látott napvilágot, s melynek megvolt az az érdeme, hogy fentartani igyekezett az összetartás hagyományát. De azért az 1848 után következő évtized egész irodalmi életének már mégis lanyhább az érverése. Bayer József és Ambros A. V. említendők e korszakban, mint a nemesb irodalmi és műizlés buzdító hatású képviselői. Velük ifjabb éveiben vállvetve munkált Hanslick Ede, a finom izlésű műtörténész és hírlapíró, ki szülővárosában, Prágában lépett először a nyilvánosság elé. Néhány kiváló csehországi német írónak, kiknek pályafutása azóta lezáródott, szintén ez átmeneti korba esik a fejlődési ideje. Weilen József, ki a Prága melletti Tetin faluban született, korán elidegenedett hónától, de „Drahomira" czímű drámájából még Csehország mondáinak és törté- netének szelleme leng felénk. Heller Seligmann, Räudnitz város szülötte, ki mint jeles színész működött Prágában, „Ahasver" czímen, tökéletes