Page - 174 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

174 üresen álló épületének ebédlőjében ütött tanyát, de 1803-ban ez a színház a rendinek német és cseh műsorú fiókja lett. Ily körülmények közt vette át 1806 augusztus 10-én Liebich Károly az igazgatást. Már 1796 óta egyike volt Prága legkedveltebb színészeinek, majd a német előadások rendezőjeként tanúsítván kitűnő szakértelmet, most az igazgatói hatáskörben értékesítette erélyes, fáradhatatlan, emberséges és művészi becsvágytól lelkesített egyéniségét. Az állandó intézményképen tovább már tarthatatlan olasz opera megszűntetése és egy nyugdíj-intézet szervezése által vélt vállalatának szilárd alapot adhatni. Az olasz operára pazarlott óriási összegek most az addig nyomorgó német dráma és egy egészen számbavehető német opera javára váltak, a nyugdíjintézettel pedig, a melyet utódai tovább fejlesztettek és egész Németország- s Ausztria-szerte páratlan virágzásra juttattak, biztosította a prágai színpad számára a legjelesb erők megtarthatását, az állandóság, hű ragaszkodás és önfeláldozó kötelesség- teljesítés szellemét oltotta a testületbe, ekként a legkiválóbb német szín- padokkal egyenrangúvá tévén a magáét. Személyzetének névsorában találjuk amaz idők legjelesb művészeit: alatta fejlődött Prágában Esslair tehetsége, az ő idejében játszott ugyanitt a Reinecke házaspár, Bayer Rudolf, a híres hősszínész, és Polawsky, korának legfinomabb gavallér-színésze, a prágai színháznak évtizedeken egyik oszlopa s a német színészetnek egyáltalán kiváló dísze, továbbá a hölgyek közül Brunetti, Liebich Johanna, Bessel Philippine és Henriette. Később ide került Hamburgból a hírneves Schröder Zsófia, ki Prágában vált világhírűvé, a Liebich által fölfedezett Löwe Lajos és Wilhelmi, kik később a bécsi Burg-színház csillagai lettek. Itt énekelt a híres Caravoglia-Sandrinz] Müller Teréz és férje, a tenorista Grünbaum János Keresztély, szintén a bécsi színpad jelesei, a bassista Hansen és mások, kiknek nevei aranybetűkkel írvák a színészet évkönyveibe. Midőn a politikai események 1810-től 1814-ig Prágát az akkori irányadó férfiak találkozó helyévé tették, a cseh főváros színháza volt a művészeti élet középpontja. Varnhagen, Gentz és barátnője Ráhel, Werner Zakariás, Brentano Kelemen, Robert Lajos és Tieck Lajos gyakori vendégek valának Liebich házában, hol a főúr és diplomata fesztelenül társalgott az íróval és művészszel. Tieck Lajos lelkes bírálóként támogatta a prágai színművészetet szép törekvésében s nyíltan is „a legjelesb német színháztt-nak dicsérte a prágait. Az opera vezetését Liebich, miután Müller Venczel, a termékeny zeneszerző, kar- mesteri állásától megvált, nem kisebb emberre bízta, mint Weber Károly