Page - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

180 „A német színházu-ról írt könyvében az égető színügyi kérdésekről való nézeteit elméletileg is kifejtette, a gyakorlatban pedig szép sikerekkel tudta e nézetei helyességét igazolni. A klasszikus német és a Shakespeare-féle dráma ápolása, valamint az újabb német s kivált a termékeny franczia színmű-irodalom ízléses választékkal való értékesítése maradt az igazgató művészi programmjának a két sarkpontja. Az opera terén is ily kedvezőleg alakúit a helyzet, melynek megszilárdúlását az is nagyban elősegítette, hogy Wirsing igazgatási időszaka tizenkét évre lévén kiszabva, ez alatt elég alkalma nyílt jól megfontolt s czélosan kijelölt tervei teljes megvalósítására. E tizenkét év alatt az operák vezénylete Genée Richárd, Rappoldi, Slansky Lajos, Sitt és Skraup János kezében volt. A személyzet sorából pedig leg- inkább Vecko Vincze, a fényes, de rövid pályafutású tenorista, Robinson és Schebesta barytonisták, Kainz-Prause, Loewe Adél és Steinitz-Moser prima- donnák váltak ki. Ez utolsó (Steinitz ezredes neje) csak néhány évvel ezelőtt vált ki a prágai opera díszeinek sorából s Mozart és Wagner műveinek egyik legjelesb tolmácsa, Senta szerepében a német művésznők elseje volt. Ismert névre tettek szert a német színészetben az itt feltűnt ifjú énekesnők közül Dillner-Schütz Berta, Jäger Ida (később Sulkowski herczegné), Lehmann Lili, Pagay Jozeíin, Nittinger Irma, és Schenk-Ullmeyer Minna soubrettek. S ugyanily jeles személyzetre támaszkodhatott az i87ó-barA Gráczból Prágába költözött, prágai születésű s kipróbált erejű új igazgató, Kreibig Ede is, kinek Wirsingtől örökölt művészcsapatához egyebek közt még a következők szegődtek: Roll Antal hős- és jellemszínész, ma a frankfurti városi színház főrendezője, Martinelli Lajos, Atizengruber alakjainak mesteri ábrázolója, ma a bécsi német népszínház rendezője, Keller-Frauenthal Róza és Swoboda Mária hősszínésznők, Wienrich Adél, Bünau, JBichler Minna, Wurzbach- Fiedler Dóra (Wurzbach lexikon-író leánya), Rigol Emma; az opera terén pedig Lehmann Mária, Stoll Ágost, Schrödter Frigyes, kik később a bécsi udvari opera díszeivé lettek. Mindazonáltal Kreibig Ede 1879 szeptember l-jén pénzügyi zavarok miatt, melyek a színház helyzetét is megingatták, kénytelen volt az igazgatástól megválni s azt szerződése további idejére fiának, Kreibig Ödönnek, mint igazgató-helyettesnek vállaira ruházni, kinek ellenőrzők által szorosan lekötött kezei között maradt a vezetés egész 1885-ig. Kreibig Ödön (ma majnai frankfurti opera-rendező) az operát állította előtérbe, s hogy ennek személyzetét jeles erőkkel tudta gyarapítani, annak tanúbizonyságai Renard Mária, Schrödter Frigyes, Grengg Károly és