Page - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

236 közepén álló karcsú oszlopból sugarakként teijednek szét ; a nyugati oldalán emelkedő torony föltűnően karcsú. A neuhausi minorita kolostornak szintén a XIV. század második feléből való Miklós-kápolnája elrendezésre és bolto- zatra nézve hasonlít az előbbihez. IV. Károly uralkodása alatt a prágai Új-városban is keletkeztek plébánia- templomok, de csak utódja alatt fejeztettek be. Ezek: a részben valamivel régibb Adalbert-templom, a Henrik-templom és az István-templom. Vala- mennyi háromhajós és valamennyinek sokszögű záradéka van. Ezekhez hasonló a XV. század elején épült Mihály-templom is, mely utóbb tetemes átalakítást szenvedett. Prágának e korbeli világi építményei közt kettő érdemel különös figyelmet: az egyik az ó-városi tanácsháznak 1381-ben fölszentelt és igen díszes erkélykápolnája, a másik a kolodéji johlin Rothlew által épített és IV. Venczel által 1383-ban az egyetem számára megszerzett Carolinum erkélye. Mind a kettő rendkívül finom ízléssel alakított építmény, s mind kettőt művészi érzékű díszítmény jellemzi; elrendezésükön fölismerhetők a Parler-féle irány sajátosságai. Nyilván való, hogy a mesterek, kik e két erkélyt építették, Parier irányának követői voltak. A Lőrincz-hegy hátán és lejtőjén végig futó „Ínséges fal" nem művé- szeti érdekű ugyan, de a város képének rendkívül festői hátteréül szolgál. A monda szerint IV. Károly azért építtette volna e falat, hogy a város éhínséggel küzdő lakóinak keresetük legyen. A IV. Károly idejebeli fölsorolt épületek valóságos gyöngyei a királyi Prága művészeti díszben gazdag diademájának, s vannak köztük olyanok is, melyek az építészet általános történetében is kiváló fontosságúak. Az ország fővárosán kivűl keletkezett építészeti művek sorában külö- nösen említésre méltók Karlstein vár és Kolinban Szent Bertalan temploma. Karlsteinnak számos részlete az avignoni pápai várról van kölcsönözve s ahhoz hasonlag tulajdonképen ez is világi építmény; de mind a kettőnek határozottan egyházi jelleget kölcsönöz az isteni tisztelet czéljaira szolgáló helyiségeknek feltűnően nagy száma. A két épületnek e megegyező sajátos- sága arra a föltevésre ad okot, hogy arrasi Mátyás mester, a kit 1348-ban Avignonból hívtak meg, Karlstein várat az avignoni pápai vár mintájára kezdé építeni. A császári építkező e hatalmas várat, melynek fő részei aránylag jó karban maradtak fönn, rendkívül gazdag művészeti díszszel láttatta el. Erről tanúskodnak a szent kereszt és Katalin tiszteletére szentelt