Page - 238 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

238 azonban csak a XV. század elején fejeztetett be. Parier Péter e hiteles műve nyilván való rokonságban van a prágai székesegyházzal. A hétszög négy oldalából alakított záradékának középső pillére a főhajó hosszanti tengelyén áll; öt koszorúkápolnája van; támasztó pilléreit tornyocskák élénkítik; merész alkotású támasztó pillérei szintén gazdag díszűek. A mester e szentély elrende- zésénél családi hagyományhoz ragaszkodott; a részletek alakításánál közel járt a gmündi templomhoz, melynek építését atyja vezette, nemkülönben saját művéhez is, a prágai székesegyházhoz, és a szentély záradékának középső pillérét a fő hajó hosszanti tengelyére helyezvén, e művének is olyan vonást adott, mely a csehországi csúcsíves templomoknak nem gyakori sajátsága, és a melyből az építőmesterre, vagy annak hatása alatt fejlődött iskolára biztosan lehet következtetni. Míg a kolini Bertalan-templom szentélye egy új, a csehországi városi templomok építésénél eladdig nem alkalmazott rendszer szerint épült: addig a nem sokkal korábban megkezdett nimburgi plebánia-templom, melynek újjáépítése az 1343-ik évi tűzvész következtében vált szükségessé, az általá- nosan elfogadott mintát követte. Két szakaszból álló szentélye a nyolczszög öt oldalával záródik; a szentély kiszökellését elfödik a két oldalt hozzá épített toldalékok, hármas hosszanti hajója bazilikaszerű, nyugati homlok- zatát két torony fogja közre; de csak a déli torony épült föl; csúcsos ívű fő kapuja fölött geometriai idomokkal díszített több osztályú ablaka van, fokozatos oromfalát csúcsosívű vak árkádok élénkítik. A homlokzat falát támasztó pillérek tagolják, s egyszersmind jelzik a templom belsejének három hajóját. A nimburgi plebánia-templom műszakilag is figyelemre méltó, a mennyiben a königgrätzi Szent-Lélek templom mellett a leg- kiválóbb téglaépítmény. A plebánia-templomok országszerte dívott elrendezését nem követte a klattaui templom, melynek kéthajós kereszt-ága van; további sajátossága, hogy keleti részén, a mely régibb, a bordák és a geometriai díszítmények gondosabb alakításúak, mint későbbi keletkezésű nyugati részén. Magas és karcsú szentélyzáradéka és kereszthajója igen kedvező hatású. A nagy szerzetek építményei e korszakban már jobbára be voltak fejezve; csak az ország fővárosában keletkezett néhány benczés kolostor, a melyeknek elrendezéséről a már említett Emaus kolostor kimerítő tájé- kozást nyújt. A cisterciták építményei is csak egygyel szaporodtak; ez a skalitzi kolostor, melyet Detre mindeni püspök a sedleci anyakolostor fiók-