Page - 250 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1
Image of the Page - 250 -
Text of the Page - 250 -
250
ban, továbbá a prágai „ junkerek" kétségtelenül a svábországi nagy építész
iskolájából kerültek ki, s egymás után a külföldre vándoroltak, mikor Cseh-
országban lassanként más irány kerekedett fölül és mikor a régebben oly
élénk építkezés az összes érdeklődést lekötő vallási és nemzetiségi viszályok
következtében mindinkább gyérült.
A német csúcsíves * építészet talaján nagygyá fejlődött és általános
tekintélynek örvendő irány mellett IV. Venczel idejében a hazai mesterek
tevékenységéből egy második irány is keletkezett, a melynek kifejlődésére
a Parler-féle iskola szintén gyakorolt hatást. Ezen irány követői az ország
kisebb építkezéseit vezették, s jobbára az ország fővárosából hivattak meg,
hol a IV. Károly idejebeli rendkívül élénk építkezés nagyban elősegítette
a kívánalmakat kielégítő hazai erők kiképzését.
Az utóbbi iránynak legterjedelmesebb és legnagyobb művei déli
Csehországban maradtak fönn. Tanulmányozásukat leghelyesebb, ha a
Szent Egyed tiszteletére szentelt mühlhauseni (Milevsko) templommal
kezdjük meg. Tudva levő, hogy a mühlhauseni György által 1184-ben
alapított premontrei kolostor és templom Csehország legkiválóbb román
építményei közé tartoznak. Az Egyed-templom szentélye sokszöggel záródik
és csillagos boltozatú három szakaszból áll; a szentélynek és az eredetileg
kettős hajó déli falának ablakai három osztályúak és három, meg négy karajú
díszük van. A szentély boltozatának bordái karcsú törzsű s egyszerű fejű
fali oszlopokból nyúlnak föl és szintén egyszerű, kerek zárókövek kötik őket
össze. A hajó boltozatának bordái ellenben faragott gyámokon nyugodtak.
A boltozat utóbb beomlott, a gyámok azonban mind a két falon helyükön
maradtak. A szentély éjszaki oldalához csatlakozó két szakaszos, egyenes
záradékú sekrestye boltozatának bordái szintén gyámokon állottak. Magas,
majdnem a födélig érő, és két fokozatú támasztó pillérek jelölik a szentélyen
és a hajó déli oldalán a boltozat szakaszait. A déli oldal csúcsíves kapuja
egyszerű, a sekrestye ajtajának bélletét pálczák és hornyok tagolják.
A szentély, noha nincs szobrászati dísze, karcsúságánál és csínos boltoza-
tánál fogva igen jó hatású. Érdekességét még fokozza az a körülmény,
hogy az 1407-ben kötött és a krumaui herczeg Schwarzenberg-féle levél-
tárban másolatban fönmaradt szerződés szerint János építőmester, Stanék
mester unokaöcscse, kötelezte magát, hogy a krumaui plebánia-templom
szentélyét a mühlhauseni mintájára boltozza be. A mühlhauseni emlékeknek
a krumaui szentélylyel való összehasonlításából kiderül, hogy a szerződés
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Volume 15/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (1)
- Volume
- 15/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.2 x 22.8 cm
- Pages
- 376
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch