Page - 269 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

269 Csehországban mily sajátságos boltozatokat építettek, arra nézve legtanul- ságosabb Budweisban a temetőbeli templom egyes hajójának és Gratzenben a XVI. század vége felé befejezett kolostor-templom szentélyének gazdag hálós boltozata, nemkülönben eme templom hajójának szélesre húzott csillagos boltozata, mely annyira lapos, hogy egyáltalán nem vág össze a csúcsíves rendszerrel. A késő csúcsíves építészet egy másik irányát képviselik azok a művek, a melyeket Rieth Benedek, II. Vladislav építőmestere épített. Azok a rész- letek elpusztultak, a melyekkel a XVI. század elején a prágai székesegyház tovább építését megkezdte. Ellenben a Vladislav-féle oratorium ágas-bogas bordájú és lecsüggő zárókővel bíró boltozata ma is egyik legérdekesebb látni valója a székesegyháznak. Benedek mester művészetének még jellem- zőbb és hatalmasabb alkotása a prágai várban a Vladislav-féle terem, melynek félkörből szerkesztett szövevényes hálójú boltozata fali pilléreken nyugszik, az utóbbiaknak az éjszaki oldalon finom kimunkáltságú támasztó pillérek felelnek meg. A II. Vladislav uralkodása idejében Pürglitzben épült teremnek és a várkápolna szentélyének, továbbá a kuttenbergi Borbála- templom középhajójának hasonló boltozata van, a miből azt következtetjük, hogy ugyan e mestertől származnak. Azt már említettük, hogy Rieth Benedeket meghívták a kuttenbergi Boldogasszony-templom építéséhez. Az aussigi háromhajós csarnok-templom egészen hasonló beosztású; nyugati keskeny oldalán torony emelkedik, belsejében pedig a hajókat elválasztó három-három pillérnek a hosszanti falakból kiszökellő fali pillérek felelnek meg. Az úgy nevezett II. Vladislav-féle építményeket az jellemzi, hogy az uralkodó nevének koronás kezdőbetűjével (W) vannak megjelölve; minthogy e koronás kezdőbetű előfordúl az aussigi templomon is, azért bizonyosnak vehetjük, hogy II. Vladislav uralkodása idejében épült. Rieth Benedek mester 1520-tól 1528-ig fejezte be a launi Miklós-templomot, a melynek nyolcz- szögű pillérei idom és magasság tekintetében majdnem pontosan megyeznek az aussigi templom ugyan ezen részleteivel, elrendezése pedig tökéletesen összevág az Erczhegységben ez időtájt keletkezett templomok elrendezésével, különösen az annabergi temploméval, a melyet Benedek mester nagyon jól ismert; itt is, ott is négyszögű a templomnak alaprajza, s pedig kétszer oly hosszú, mint széles, a keleti keskeny oldalon három záradéka van, s mindegyik sokszögű; a középhajó nem sokkal szélesebb, mint egy-egy mellékhajó, a pillérek és a rendkívül gazdag hálós boltozat is megegyezők.