Page - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

Ferencz-rendiek építményein a XV. század vége felé nem volt szokatlan a rekeszes boltozat. Az Ágoston- és a Ferencz-rendiek építményein kivűl még említésre méltók a Pálosoknak e korszakban Kugelweitban és Heurafflban keletkezett kolostoraik. Amannak a romjai közé, különösen keresztfolyosójába később parasztházakat építettek, a melyek közül kilátszik a födél nélküli templom szentélyének a nyolezszög öt oldalából alakított záradéka; az itteni főiírások közt előforduló 1509 és 1514 évszámok szerint a kolostor építése a XVI. század első tizedeire esik; a maradványokon is fölismerhető a gondos kőfaragó munka. Majdnem egyidejűleg keletkezett az 1522-ben épült heuraffii egyhajós templom, a melynek pálcza-tagokkal díszített kapubéllete olyan, mint az ottaui; a nem régiben eszközölt helyreállítás előtt részleteinek formai finom- sága és tisztasága meglepő volt. A régebbi kolostorokban a huszita háborúk után szükségessé vált helyreállítási munkák a kedvezőtlen anyagi körül- mények miatt csak a legszükségesebbre szorítkoztak, s magától érthető, hogy az ilyetén szűk körű tevékenység nem hatott ébresztőleg az elmékre. Az épületek régibb és terjedelmesebb részeinek átalakítását is csak kivételkép eszközölték. Az utóbbira példáúl szolgál a tepli kolostor-templom, melyet csúcsívessé alakítottak át. Az egyházi építkezés a korábbi korszakhoz képest tetemesen csökkent; de az ekként bekövetkezett fogyatkozást bőven pótolta a világi építkezés terén beállott élénk tevékenység, mely nem csupán a megrongált épületek kijavítására és helyreállítására szorítkozott, hanem a vagyoni jóllét emel- kedvén, csakhamar újabb műveket is hozott létre. Csehország uralkodói jártak elől jó példával, ezt bizonyítják Lititz és Pürglitz várak, továbbá a hradsehini székhely. Neuhaus, Klingenberg, Pisek, Blatna és más várakban falfestmények maradványai mutatják, hogy úgy a romokba dűlt, valamint a még eredeti állapotukban levő nemesi kastélyok, mint Hassenstein, Schreckenstein, Strakonitz, Konopischt, stb. tulajdonosai a huszita háborúk után nagy gondot fordítottak otthonuk művészeti díszére és kényelmére. E korszak egyik pompás alkotása a krumaui várkastély negyedik udvarában levő erkély, a melyet a hozzá csatlakozó szobákkal együtt Rosenberg Péter rendeletére 1513-ban Plonitzer Ulrik épített. A művészi ízlésű erkélyek a világi építményeken nagy kedveltségnek örvendtek. E nembeli legpompásabb alkotások egyike a launi erkély, mely 3b*