Page - 278 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

278 boltozott csarnokai, gondosan faragott díszítményei a XVI. század elejéről valók; ez épületen különösen figyelemre méltó az a nagy gond, melyet a városi czímernek szobrászati részletekkel való díszítésére fordítottak. A hatósági épületekhez sorakoznak a városok erődítményei, melyek- nek még határozottabban gyakorlati czéljuk van, de a mellett művészeti érdekkel is bírnak. Ilyen például a királyi palotának díszére és a város védelmére szolgáló prágai ó-városi lőportorony. Ennél már egyszerűbb és kevésbbé ízléses az új-városi tanácsháznak 1451-ben megkezdett tornya, továbbá a Károly-híd melletti 1464-ben megkezdett torony, mely átelle- nében van az ó-városi hídfő gazdag díszű, szépen tagolt tornyának. Ez az ó-városi hídfő 1431-iki tűzvész után egész 1451-ig elhúzódó helyre- állításon ment át; sértetlen maradt 1496-ban, mikor a híd egy része bedűlt. Csehországban a legtöbb kaputornyot a csúcsíves művészet elernyedtsége jellemzi. E korszakban keletkeztek : Taus város kapujának tornya, melynek építését 1481-ben fejezték be; Rakonitz város magas tornya és prágai kapuja; a Mettau folyó melletti Neustadt város kapujának tornya, nem- különben Pilgram város tornya. Építészetileg és szobrászati dísz tekintetében az előbbieknél gazdagabb Laun város prágai és saazi kapuja; mind a kettőn koronás W betű és 1500 évszám van, tehát kétségtelen, hogy II. Vladislav uralkodása alatt keletkeztek; a kettő közül egyedül az utóbbin vannak nyomok, a melyekből azt következtethetjük, hogy Rieth Benedek hatása alatt épült; megjegyzendő azonban, hogy elrendezésének és fölépítésének eredeti állapotát csak részben ismerjük. Ellenben egyszerű és nyers építésre vallanak a Saaz város erődítményének tornyaiból fönmaradt részletek; úgy látszik, hogy e tornyok az 1463-ban befejezett libotschaui kapuval együtt Podőbrad György uralkodása alatt épültek. Beraunban legtovább maradtak fönn érintetlenül a középkori városi erődítmény festői képet nyújtó bástyái és tornyai, a melyek téglából és terracottából épültek és szilárdságuknál fogva az építési technika szempontjából is érdekesek. E tornyok némelyikével kapcsolatos és a krakkói Florián-kapuéhoz, meg a görlitzi „Kaisertrutztt-éhoz hasonló előudvar-féle építmény igen szépen volt rendezve Schlau városnak 1472-ben épült, de 1841-ben lebontott prágai kapuján. Régi erődítmények- nek építészeti becscsel nem bíró maradványai Csehország számos váro- sában találkoznak, így Pilsenben, Egerben, Brüxben, Böhmisch-Leipában, Bensenben, stb.