Page - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

284 az új művészet formái ide is beférkőztek. Äz 1500-ik év körűi már á királyi építményeknél is találkozunk egy olasz festővel, névszerint Vlach (wälsch, olasz) Románnal. A fölsoroltakon kivűl fölötte gyéren fordulnak elő renaissance formák; a XVI. század első negyedéből pedig épen nem dicsekedhetik a csehországi építészet renaissance ízlésű épületekkel. A hazai mesterek a hagyományos rendszerhez ragaszkodnak és csak elvétve alkal- maznak az új művészettől ellesett egyes formákat. Az olasz építőmesterek voltak hivatva a renaissance művészetet Csehországban győzelemre juttatni; ezeknek azonban csak akkor nyílt terük, midőn a csúcsíves rendszer nagy mestere, Benedek, késő vénségében, 1534-ben meghalt. Igaz ugyan, hogy I. Ferdinánd király a várkastély és a székesegyház építésének folytatását Wohlmuth Bonifáczra bízta, a ki a csúcsíves művészet szellemében dolgozott, azonban ugyanekkor a király a várkastély tőszomszéd- ságában az olasz művészek és kézművesek valóságos gyarmatát foglalkoz- tatta, s háládatos föladattal bőséges alkalmat nyújtott nekik művészetük érvényesítésére. Ferdinánd a komoly külsejű vár közelében a saját és neje, Anna királyné, gyönyörűségére valóságos csuda-kertet akar elővarázsolni. 1535-ben mindenekelőtt megbízza Spazio Jánost, hogy a „szarvas ugratón" át hidat építsen és hogy a kertnek szolgáló területet elegyengesse; Francisco mester, egy olasz kertész, czitrom-, narancs- és több efféle fákat ültet és az ekként olasz ligetté átalakított várkertben fölépül a nyári kastély, mely az Alpesektől éjszakra az olasz renaissance művészetnek legszebb alkotása. kastély építésére I. Ferdinánd genuai követe által Paolo della Stella de Mileto hírneves építészt és szobrászt hívta meg, a ki korábban Zoan Maria de Padova nevezetű segédjével Jacopo Sansovino mellett Szent Antal paduai templomának díszítésén dolgozott. Az olasz mester 1538-ik év tavaszán tizenhárom olasz kőfaragó, köztük Zoan Maria Padovano társaságában Prágába érkezett és azonnal a munkához fogott. Az épület sok vajúdással évek hosszú sora után készült el. Csakhamar panasz hallatszott, hogy az olasz munkások „épen nem szorgalmasan, lustán, lassan" dolgoznak; majd azzal vádolták őket, hogy más foglalkozást is keresnek; utóbb rakonczátlanúl kezdtek viselkedni; aztán a cseh kincstár pénzkészlete is aggasztóan leapadt; máskor ismét az építőmesterek követelései miatt támadtak viták. Paolo della Stella a munka befejezése előtt 1552-ik év október havában meghalt. Az ekkor bekövetkezett rövid megszakítás után a kastély építését, mely már az emeletig haladt, Tyrol János királyi építőmester vette át, a ki már